1953 óta működik a Téry Ödön Országjáró Diákok Köre a veszprémi KÖZGÁZ-ban

Akik tanulói voltak az iskolának, azért, akik csak a természetjárás köreiből ismerték a szakkört, azért. Sokan idős Szathmáry Árpád, az iskola egykori földrajz-történelem tanára, igazgatója által vezetett Téry Ödön Országjáró Diákok Köréhez (ODK) kötik több évtizedes iskolai, sőt mi több, veszprémi diákéveiket.

A jogelőd Felsőkereskedelmi Iskolában (ma a Kossuth Lajos Általános Iskola) az országjárás, a természetjárás, a tanulmányi kirándulás, mint az oktató-nevelőmunka része az 1920-as években bontakozott ki dr. Wallner Ernő igazgató és Füleki Béla tanár – a Szent László Cserkészcsapat parancsnoka, s később a MTE Bakonyi Osztályának túravezetője – munkájának eredményeként. Rendszeresen túráztak, útjelzéseket festettek, táboroztak. A tanulmányi kirándulások során településföldrajzzal foglalkoztak, gyárlátogatásaik alkalmával technológiai ismereteiket bővítették, de megismerkedtek a logisztikával (kikötő, raktározás, szállítmányozás) is. Ezt a folyamatot megszakította a háború. Körülbelül tíz év telt el, mire újra megindulhatott a tanulmányi kirándulás, a túrázás és a táborozás a diákok közreműködésével.

Az új korszak, amikor az első, a ma is működő Téry Ödön ODK megalakult, dr. Borsi Lőrinc igazgató nevéhez fűződik. A tanulmányi kirándulások célja maradt az ország négy tanév alatti megismerése. A kirándulás kilenc napig is eltartott. Az utazásra idejében felkészültek: a tanulók az útvonalról képeket, újságcikkeket gyűjtöttek, az útba eső „rokon” közgazdasági iskolák párhuzamos osztályaival levelezős kapcsolatot létesítettek. A tanulmányi kirándulás évente egy alkalommal az iskola minden diákját érintette. A rendszeres túrázás sikeres lebonyolítása különféle igényeket támasztott. Szükség volt természetjáró alapismeretekre, hogy helyt állhassanak a tájékozódási versenyeken, így elkezdték a tájékozódási ismeretek és a térképolvasás oktatását heti egy órában. A táborozások alkalmával újabb igények merültek fel: szükség volt egészségügyi, műszaki, főző és kulturális ismeretekre. Ezeket is oktatni kellett, ha pedig oktatták, akkor már vizsgázni is lehetett. Így váltak az egykori diák természetjárók képzett túravezetőkké. (Egy rendszeresen túrázó, táborozó diák a mai fogalmak szerint 11. osztályos korára képes volt egy egyszerűbb túra levezetésére.) Éves túraterv kéthetente kiírt programot foglalt be. A túrák egyrészt kikapcsolódás, másrészt fizikai terhelés, harmadrészt környezet- (növény, állat) és tájismeret célját szolgálták.

Külön színfoltot jelentettek a tavaszi és őszi versenyek, teljesítménytúrák. Technikai, munkatúrákat vállaltak (forrásfoglalás, lépcső- és kilátóépítés, kapálás, gyümölcsszedés), az ezekért kapott juttatásból folyamatosan bővíteni tudták felszereléseiket. Minden évfolyamnak megvolt a maga kirándulási útvonalterve óráról órára kidolgozva. Egy tíznapos kirándulásra akkoriban a pénzt takarékbélyeg formájában gyűjtötték össze. A táborok alkalmával a tíz cserkésztörvény szerint éltek. Számukra a cserkészet 10 pontja belülről fakadó, cselekedetet átható, kisugárzó erővel bíró életelv. Felhúzták a nemzeti lobogót és az iskola zászlaját. Idős Szathmáry Árpád túravezető által vezetett ODK (Országjáró Diákok Köre) nyári táboraiban jelzésekkel látták el Veszprém megye szinte összes turistaútvonalát. Diákokkal látogatható sátorozó hellyé alakították a Balaton-környék egyik legszebb kirándulóhelyét a Zádor-várat. Kilátót építettek, rendezték a terepet, lépcsőt emeltek a meredek, sáros dombra, ami a várból a forráshoz vezet. A hosszú évek folyamán közel 72 tábort szervezet az ODK, amelyek mottója az a piaristáktól tanult életfilozófia, hogy az ember nemcsak puszta felhasználója, élvezője a mások által létrehozott javaknak, hanem maga is teremtője azoknak.

65 év alatt az első lépéseket az ODK életében Borsi Lőrinc indította el , Király István segítségével az útjelző táborokat szerveztek. Salamon Alfonz 1975 óta táborozik, túrázik és oktat a közösségben. Herczeg Endre egykori tanítvány a mai napig figyelemmel kiséri és vezeti a diákok lejárandó útvonalait, szervezi a túraprogramokat. A túrázás, de különösen a táborozás alkalmával nagyon határozottan érezhető az egymásrautaltság. Az egymás keze alá dolgozás a közösségi lét egyik feltétele. A másik, ami közösséggé tesz, a hasonló gondolkodás, az azonos erkölcsi értékrend és gyakorlat. Az ODK jelentősége abban rejlik, hogy az évtizedek alatt a közös élmények sora összekötött sok diákot és tanárt, akik ha találkoznak, nem fogynak ki az élményekből. Szívesen emlékeznek az iskolára, kötődnek hozzá, az ODK-ban napjainkban értékmérő az adott szó, a megbízhatóság. Ez a tulajdonság a felnőtt életben is nagy erény, baráti társaságok alakultak, amelyek ma is összetartanak, összejárnak, tudatosan járják az országot és a külföldet, viszik családjukat, szervezik a családi programot.

A 2014-ben elhunyt Id. Szathmáry Árpád tanár úr pedagógiájának alapja még ma is az iskola és a fiatalokért való elkötelezettség szerint működik az iskolai közösségben. Számára a tanári mesterség nem csupán szakma, hanem hivatás, amit ő maga is szívvel-lélekkel csinált. Nála ez már szenvedély, ami a hitelesség, a kisugárzás legmélyebb alapja, erő, amely megmozgatta a diákságot, inspirálta a tanárságot. Ma a fia, ifj. Szathmáry Árpád igazgató vallja ugyanezt, bár megváltozott feltételekkel és szellemi értékek követésével, de mondhatni majdnem ugyanazzal az életfilozófiával, ahogy édesapja is hosszú évtizedeken át közvetítette az utókornak. Fennállásuk 65. jubileumi évében a mai ifjúsági tagság Értékőr programban vett részt, ezáltal 35 taggal bekapcsolódva emeli rangját a Pannon Értékőr Hálózat munkájának. A jubileumi év zárásaként ősszel Balaton-felvidéki Emléktúrára készülnek mindazokat a helyeket felkeresni, amiket egykori Térisek erőn felüli szorgalommal és turistaság szellemi értékeit képviselve alakítottak ki a mai generáció számára.