Csontvázra bukkantak az Essegvárban Bándon

Augusztus 20-án kezdték az idei ásatást és a hónap végéig tartanak a feltárások az Essegvárban, ahol az Eötvös Loránd Tudományegyetem régész hallgatói dolgoznak. A mostani munka a korábbi évek kutatásainak folytatása, amelynek célja az, hogy az eddigi megfigyeléseket kiegészítsék. – Szeretnénk keresztül jutni a vár északi részén egy kutatóárokkal, amelyet már ötévvel ezelőtt elkezdtünk, tavaly folytattunk és idén sikerült kiérnünk vele a várhegy széléig. A célunk az, hogy tisztázni tudjuk a vár alig ismert alaprajzát, a vár beépítettségét és a rétegviszonyokat – mondta el Nagy Szabolcs Balázs régész, az ELTE Régészettudományi Intézetének tanársegédje.

A feltárás során teljesen váratlanul érte a kutatókat, hogy előkerültek egy temető részletei, vagy egy temetkezés maradványai. Hogy pontosan mire is bukkantak, annak kiderítése további kutatást igényel. – Itt a várhegy tetején egyáltalán nem számítottunk temetkezésre. Ami előkerült, az egy gyermek sír. A csontváz helyzete nagyon jellegzetes és nem a szokásos középkori formát mutatja. Nem háton fektetett, nyújtott vázat találtunk, hanem a test oldalra van fektetve és a lábai szinte derékszögben fel vannak húzva, ami egyértelműen eltér a szokásos, középkori temetkezési formától – fogalmazott a feltárás vezetője, aki abban bízik, hogy a további kutatások eredményeként, néhány napon belül tisztábban látják majd, hogy melyik korszakhoz kötődik a váz, illetve a temető részlet.

Előzetesen úgy véli, hogy a lelet a vár használatát megelőző időszakból való. Erre utalhat az is, hogy a környező szelvényekből is kerültek elő embercsontok, azok viszont teljesen szorványosan, töredezett helyzetben. – Úgy tűnik, hogy amikor a várban építkeztek, akkor megbolygatták az alsó, a sziklafelszínen nyugvó réteget, amiben ezek a valószínűleg korábbi temetkezések voltak – mondta el Nagy Szabolcs Balázs.

Az ásatások másik gócpontjában a tavalyi ásatásokat bővítették tovább. Az idei feltárás eredményeinek köszönhetően azt remélik, hogy válaszokat kapnak a korábban felmerült nyitott kérdésekre. Ezen a helyszínen viszonylag sok pénzérme került elő, amelyek részben a magyar királyok veretei. Korukat tekintve döntően a XV. század közepéről, Zsigmond és I. Ulászló idejéből, illetve a király nélküli időszakból, 1445-46-ból származnak, de találtak külföldi érméket is, amelyek további vizsgálatot igényelnek. Díszes, bronz ruhaveretek is felszínre kerültek és üvegpoharak töredékei. Idén is találtak vas sarkantyút és számszeríj-nyílhegyeket, több gyűrűt, egy lakatot és számos kis leletet. A leletanyag túlnyomó többségét azonban az összetört edények töredéke szolgáltatja, mint általában, a legtöbb középkori ásatáson.

A Laczkó Dezső Múzeum és az ELTE mostani, közös ásatása a múzeum sikeres pályázatának köszönhető, amelyben a bándi önkormányzat is jelentősen közreműködött. A feltárások után a feldolgozó munka következik majd, amely egyrészt a leletek mosásából, tisztításából, restaurálásából áll, másrészt az ásatási rajzok digitalizálása, feldolgozása és összevetése következik. A kutatók azt remélik, hogy ezek alapján egy teljesebb kép rajzolódik majd ki Essegvárról.