Diákjai jó szívvel emlékeznek Csudai Bertalanra

A Benes dekrétumok következtében telepítették át a családot Zselízből Magyarországra. Szülőföldjének elvesztése egész életét végigkísérő fájdalom volt számára. Békéscsabán, Ugodon, Tapolcán tanított, majd Pápán, ahol Bereményi Géza is a tanítványa volt. 1964-71-ig a zirci gimnázium igazgatója – ezek az évek meghatározó szerepet töltöttek be az életében – majd a megyei tanács főelőadója lett, ezt követően újra tanított, Veszprémben és szakfelügyelő volt.

A zirci középiskolát 1962-ben alapították, a hőskorszakban, először az általános iskolában, annak irányítása alatt működött, az ő igazgatása alatt lett önálló intézmény. Óriási dolog volt az akkori községben a középiskola alapítása, mert a település fejlesztéseit klerikális fészeknek bélyegezvén nem támogatták.

– Meggyőződésem, hogy a település életében a polgárosodás egy lépcsője volt a gimnázium. Erős megyei kontroll alatt álltunk, érettségire gyakran a megyei művelődési osztályról a rettegettként, mumusként emlegetett osztályvezető jött ki. Zirc a gimnázium alapításával belépett az iskolavárosok sorába. A politika jelen volt a háttérben, erősen javasolták, vegyük fel a Münnich Ferenc nevet, de ezt sikerült kivédenünk, maradtunk Gimnázium Zirc, mondta az egykori igazgató az első érettségiző osztály találkozóján két évvel ezelőtt.

– Csudai Bertalan magyart tanított, sokat adott, és követelt. A verselemzéseket jól megtanultuk. Nemcsak klasszikusokat, kortárs irodalmat is tanultuk, ismertük, olvastuk az irodalmi folyóiratokat, költőket. Az irodalmi szakkörben személyre szabottan foglalkozott a diákokkal, ezen kívül irodalmi színpadot vezetett, ahol a kortárs költőket is előadtuk. Neki is köszönhető, hogy a gimnáziumnak hangulata volt, összetartás jellemezte. Mindig jó szívvel emlékezünk rá, kedvenc népdala volt a Megkötöm lovamat volt, mondta egy volt tanítványa. 2015-ben pápai diákjai kezdeményezésére a Munka Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozata kitüntetést kapta, kiváló, a drámapedagógia terén is jelentős tanári-, a magyar kultúra ápolása és a külhoni magyarság identitásának megőrzéséért végzett munkájáért.