A védett tanú arcát csak a bíró látja

2018.10.30. 07:00

Távmeghallgatás a bíróságokon: A jövőben egyes rabokat nem kell utaztatni

Speciális tárgyalótermet alakítottak ki a törvényszéken, illetve a Veszprémi Járásbíróság két helyiségében. Az úgynevezett videokonferencia-rendszer lehetővé teszi, hogy akár több száz kilométer távolságban lévő tanút, sértettet, szakértőt, vagy akár vádlottat kihallgasson a bíróság.

MÁTÉTELKI ANDRÁS

Varga Gábor megmutatta azt a dokumentum kamerát is, amelynek a segítségével írások, fotók is kivetíthetők lesznek a monitorokra Fotó: Mátételki András

 

- A távmeghallgatás költségkímélővé és ügyfélbaráttá teszi a jövőben a tárgyalásokat, ugyanis főleg a tanuknak nem kell akár két napot is feláldozniuk az életükből azért, hogy mondjuk egy Nyíregyháza melletti településről elutazzanak Veszprémbe – magyarázza az új technika előnyeit Varga Gábor, a Veszprémi Törvényszék büntető kollégiumának elnöke, aki hozzátette: mindezt úgy kell elképzelni, mint egy skypolást, csak éppen ez zárt rendszerben történik, azaz más nem kapcsolódhat be a beszélgetésbe, csak az érintettek. (A kommunikáció a Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton történik, aminek a végpontjai titkosítottak.)

– Ezekben a tárgyalókban – hármat alakítottunk ki a megyeszékhelyen – három kamera veszi a tárgyalóteremben történteket. A rögzített kamera az egész termet mutatja, a másik kettő mozgatható, egymással szemben helyezkednek el úgy, hogy azoknak a felvételei két nagyméretű monitorra vetítődnek ki – mindenki látja a másikat. Különleges jelentőséggel bír ez a technikai megoldás abban az esetben, ha a büntető pernek védett tanúja van, vagy egy szexuális bűncselekmény kiskorú áldozatát kell meghallgatnia a bíróságnak. Az érintettek egy másik bíróság helyiségében, az úgynevezett meghallgató szobában válaszolnak a kérdésekre, de úgy, hogy az arcukat csak a bíró látja egy külön monitoron, ami az asztalán van.

Erre az időre a két nagy méretű monitort elsötétítik. A védett tanuk ilyen esetben félelem és ráhatás nélkül tudnak nyilatkozni. Az illetők eltorzított beszédét viszont mindenki hallja. A mai technika lehetővé teszi, hogy ezeknek a tanuknak a hangját a felismerhetetlenségig elváltoztatja, lelassítja, nyújtja, de még az is megoldható, hogy a nőit férfi hangra változtatja át, és fordítva. A bíró által irányított két mozgatható kamerával rá tud közelíteni a vádlott arcára, hogy lássa, egy-egy kérdésre miképpen reagál. A tárgyaláson résztvevő ügyvéd úgy tud a távolban lévő (börtönben ülő) ügyfelével telefonon beszélni, hogy azt senki nem hallja. A pulpituson van egy dokumentum kamera is, hogy azon keresztül lehessen megmutatni mindenkinek egy-egy írást, fotót.

A szakértők pendrive-on hozott írásos véleménye látható lesz a monitorokon. Természetesen az egész tárgyalás kép és hang anyagát el lehet tenni, éppen ezért, dönthet úgy bíró, hogy nem kell jelen lennie a jegyzőkönyv-vezetőnek. Az más kérdés, hogy ebben az esetben a másodfokon eljáró fórum tagjainak végig kell nézniük a sok órás tárgyalás videóját. Ők már nem ismerhetik meg a tárgyaláson történteket írott jegyzőkönyvből – ma ez a gyakorlat -, ami az ügy lényegi részét foglalja össze.

Varga Gábor megmutatta azt a dokumentum kamerát is, amelynek a segítségével írások, fotók is kivetíthetők lesznek a monitorokra Fotó: Mátételki András

Varga Gábor hangsúlyozta, az új technika jelentős költségcsökkenést hoz a bíróságok ( azaz az állam) számára. Számtalan esetben önhibán kívül (betegség, ügyvéd-váltás stb) elmarad a tárgyalás, viszont a tanuknak ki kell fizetni a több tízezer forintos utazási költségét. Aztán jöhetnek a következő tárgyalásra… A munkaadók sem nézik jó szemmel, ha alkalmazottjuk akár csak egy napra kiesik a munkából. A meghiúsult tárgyalás miatt sokszor a bíróságokat teszik felelőssé, jogtalanul. Kétségtelen, a bíróság tekintélyét növeli, ha a perek minél hamarabb lezárulnak.

Hazánkban a videokonferencia-rendszert eddig 72 bíróságon és 39 büntetés-végrehajtási intézetben építették ki. Ez utóbbi helyre történt telepítés azért fontos, hogy a rabokat (ha nem is az elsőrendű vádlottat) ne kelljen utaztatni mondjuk az ország egyik végéből a másikba. Ma még nemcsak bonyolult megszervezni a szállításukat, hanem fokozott biztonsági kockázatot is jelent.

Megyénkben elsőként a nyomozási bíró vette igénybe a távmeghallgatást, aki a börtönben tartózkodó gyanúsítottak letartóztatását hosszabbította meg. A jövőben a büntetés-végrehajtási bírónak sem kell felkeresni a börtönt, azért, hogy döntsön egyesek feltételes szabadságáról, fegyelmi ügyeikről, ő is a kamerák segítségével tart meghallgatást. Természetesen valamennyi bírót felkészítik – a polgári perekben eljárókat is – a videózásra.

Országos szinten távlati cél, hogy minden járásbíróságon legyen legalább egy speciálisan berendezett szoba. A rendszer lehetővé teszi, hogy a bírák részt vegyenek mondjuk egy központilag tartott előadáson, továbbképzésen, így aztán nekik sem kell utazniuk.

Az év végre adják át az országban a teljes körű beruházást (érintettek még a kormány-, valamint a bevándorlási és menekültügyi hivatalok), aminek a hárommilliárd forintos költségét az Európai Unió adta az országnak.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában