A raposkai asszonyok őrzik őseik hagyományát

Kovácsné Ottó Krisztina kulturális szervező hívásának engedve több, mint húszan képviselték a kis falu minden korosztályát. Szűcs-Simon Anikótól megtudtuk, hogy a tollfosztást édesanyja elevenítette fel a faluban még tíz évvel ezelőtt. Sajnos idén már nem lehetett az asszonyok között, de Anikó úgy érezte, hogy ő semmiképpen sem maradhat távol. Pedig időközben a nagyanyja szinté elhunyt és magával vitte azokat a régi népdalokat is, amelyekre ma már nem emlékszik senki.

A helyi lányok, asszonyok szerint előfordult már Raposkán, hogy a mostaninál többen fosztottak tollat, de akik jelen voltak, azoknak szaporán járt a kezük. Idén vadkacsa tollat fosztottak, közben arról beszélgetve, hogy egykor a faluban szinte minden háznál volt kacsa, liba. A falu összes szárnyasát az egyik helyi asszony őrizte napközben a Tapolca-pataknál. Este hazahajtotta valamennyit, a libák pedig hamar megtanulták, hogy melyik háznál van az otthonuk. Sajnos ma már csak néhány udvaron kapirgálnak tyúkok, kevés a kacsa, még kevesebb a liba.

A tollból idén kispárna is készülhet az unokáknak az asszonyok szerint, de a művelődési ház vezetője Kovácsné Ottó Krisztina már jó előre tűpárnákat készített filcből, így azok kitöméséhez is felhasználták. Egy-egy szebb, nagyobb tollat pedig a gyerekek ragasztottak facsipeszekre, madarat imitálva a kézműves foglalkozáson. Közben mindannyian megkóstolták egymás süteményeit és nótáztak estig.