Diáktársaiktól és tanáraiktól búcsúztak a végzős batsányisok Tapolcán

A szalagavató ünnepségen Varga Tiborné igazgató úgy fogalmazott, hogy hihetetlen, hogy négy év telt el azóta, amikor a diákok gyermekként lépték át a gimnázium kapuját és most a szalagavatón szinte mint felnőttek ünnepelnek. – Azonban a felnőtté válás hosszú folyamat, érlelődés eredménye. Hosszú út áll még előttetek, döntések sora vár rátok. Egy részén túl vagytok már ugyan, hiszen célt választottatok. Megfogalmaztátok, mit szeretnétek elérni. Erre készített fel családotok, iskolátok. Felnőtté válni nem egyszerű, nehézségek, szép pillanatok kísérik majd utatokat, de a siker kulcsa a tisztesség – mondta az igazgatónő, és azt kívánta, hogy a végzős diákok tudjanak majd igent mondani a jóra és szépre. Kérte, hogy adják tovább mindazt, amit kaptak az iskolától és a családjuktól. Álmodjanak nagy célokat és valósítsák meg azokat.

Dobó Zoltán polgármester visszaemlékezéssel kezdte köszöntőbeszédét. – Felelősséggel jár öltönyt hordani, vagy a lányoknak szoknyát, magassarkú cipőt. Ha keretbe foglaljuk a 18 évet, a szüleitek biztosan emlékeznek rá, hogy milyen volt az első kis cipőtök. Ti így lesztek majd az első öltönnyel, báli cipővel: egész életetekben emlékeztek rá. De ezek a dolgok felelősséggel járnak – szögezte le a polgármester. Azt kérte a diákoktól, hogy a hálával, megbecsüléssel kapcsolatban gyűjtsenek össze három közhelyet, mint például, hogy köszönöm, anya, hálás vagyok, apa. Hangsúlyozta, hogy őszinteséggel kell megtölteni mától ezeket a közhelyeket, amelyek akkor máris értékké válnak. Elmondta továbbá, hogy egy-egy ilyen nap nemcsak a diák, hanem a család és a pedagógus ünnepe is. Ha egy család végigviszi az úton a gyermeket, akkor az a család lehet akár Tapolca vagy a gimnázium is. – Azzá válik a gyermek, amit mi a világról gondolunk és értékként látunk a világban. Mi formáljuk a fiatalságot, a fiatalság a társadalom jövőbe vetett hitének manifesztációja. Ezért töltsük meg a mai napot olyan tartalommal, amely ad egy kapaszkodót a gyerekeknek, és nekünk reményt, hiszen sok tehetséges gyermek van – mondta Dobó Zoltán. Reményét fejezte ki, hogy a diákok megtalálják azt a boldogságot, amelyet a szülők is, amikor megvették az első kis cipőt, majd most a másik, báli cipellőt.

Ladányi Bíborka 11. A osztályos tanuló köszöntőjében arról beszélt, hogy egyszer minden véget ér. – A befejezés elkerülhetetlen. Számotokra ez is egy ilyen nap, búcsút intetek mindennek, ami ismerős volt. Továbbléptek, de attól, hogy elmentek, lesznek, akik részesei maradnak az életeknek. A biztos talajotok és az apró tiszta hangok a szívetekben, amelyek veletek lesznek, örökre. Életetek talán egyik legemlékezetesebb estéje vár rátok, talán nem is gondoljátok, mennyi mindent jelent ez a kis kék szalag, Jelképez sok-sok emléket. Leckék, barátságok találtak itt rátok, ez a négy év sok mindenre tanított meg benneteket. A lexikális tudáson túl azt, amitől emberré váltatok. A négy évet jelképező szalag összeköti az emléket és titeket is, de hordani felelősséggel jár – mondta Bíborka, és azt kérte, hogy a kis ajándékot hordják büszkén és bátran társai. Emlékeztesse őket arra, hogy egykor ők is batsányis diákok voltak.

A végzős évfolyamok diákjai nevében Vajda Rebeka 12. B. osztályos tanuló mondott köszöntőt. – Nehéz megszólalni most, amikor elérkezett egy régóta várt nap. Egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk az életünkben, közeleg a gimnáziumban töltött éveink vége. Hihetetlen, de majdnem eltelt a négy év. Mindenkinek lesz valami emléke ebből az időszakból. Remélem, hogy mindenki talált életre szóló barátságokat. Megkomolyodtunk, gyermekekből majdnem felnőttekké váltunk. Ebben tanárainknak is nagy szerepük volt. Köszönettel tartozunk kitartó türelmükért, gondoskodásukért. Hálásak vagyunk családjainknak, amelyek tagjai mellettünk álltak, és bíztak bennünk akkor is, mikor mi nem találtuk a helyes utat. A szalag, amit a mai estén tűztek fel osztályfőnökeink a ruhánkra, a lezárást szimbolizálja. Azoknak az éveknek a lezárását, amelyek jóval gondtalanabbnak bizonyultak, mint az előttünk álló időszak – mondta Rebeka. Beszédében emlékezett a kirándulásokra, iskolai versenyekre, és vallotta, hogy azt reméli, a jövőben lesz elég kitartásuk, hogy elérjék kitűzött céljaikat és büszkék lehessenek rájuk szüleik, tanáraik.

Az ünnepségen Szalai László, a szülői munkaközösség tiszteletbeli elnöke nyitotta meg a bált, amelynek kezdetén a végzős osztályok adták elő nyitótáncaikat.