Konferencia kérdőjelekkel: Milyen jövő vár Európa nagy tavaira?

A találkozót a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának finanszírozásával szervezte meg azzal a céllal, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét arra, hogy Európa nagy tavai azonos problémákkal küszködnek, kiemelt figyelmet érdemelnek, integrált fejlesztésük nagyon fontos.

Navracsics Tibor uniós biztos szerint a régiók fejlesztésében alapvető a tudomány és politika együttműködése. Fontos, hogy az uniós források átjárhatóak legyenek, így lehetővé teszik a komplex regionális fejlesztést, amik új irányba lendíthetik az európai integrációt. Aláhúzta, az oktatásban is alapvető a régiók szerepe, hogy az egyetemek az adott térség gazdaságának hajtómotorjai legyenek.

A biztos méltatta Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 címét, ami a térség legnagyobb sikere az elmúlt időszakban.

- Nem győzzük felhívni a figyelmet Európában a tavak problémáira, arra, hogy ezt egységesen kezelje az unió. Égető szükség lenne rá, de nincs a tavakat és térségeik integrált fejlesztését, a feladatok koordinálását érintő politika – fogalmazott Bóka István. Balatonfüred polgármestere, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke az európai nagy tavakról kiemelte: érzékeny és értékes részei adott országnak, fontosak a kontinens sokszínűségében. A Balaton vízminősége 1995-től javul, ma kiváló, de sérülékeny; a régióban 275 ezer helybeli és 500 ezer nyaraló lakik, a nyári csúcsban egymilliós a tömeg. Az európai tavak a balatonihoz hasonló problémákkal küzdenek, kitettek az éghajlat változásainak, sérülékenyek.

Ezt a gondolatot folytatta Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára. Kijelentette, ha az éghajlatváltozást érintő csatát elveszítjük, hétköznapi küzdelmeink hiábavalók. A klímaváltozás veszély, de lehetőség is, amivel az tud élni, aki felkészül, alkalmazkodik, fontos a lakosság tájékoztatása. A Balaton vízszintje 2010-től szélsőségesen változott, ehhez az élővilág alkalmazkodott, a hőmérséklet, a párolgás nő.

Hölvényi György, az Európai Parlament képviselője a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentességről, az európai kettős élelmiszer-minőségről beszélt.

Horváth Ákos meteorológus a Balaton vízgyűjtőjének szélsőséges időjárását, Jordán Ferenc, a tihanyi limnológiai intézet igazgatója a tó sérülékenységét, Puskás Zoltán, a nemzeti park igazgatója a klímaváltozást részletezte a Balaton térségében.