Veszprémben tartották a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat megnyitóját

Az MTA huszonkettedik éve rendezi meg a Magyar Tudomány Ünnepét. Az akadémia egyik legfontosabb feladata: a tudomány eredményeinek közvetítése a társadalom felé. Az ünnep ennek a felelősségteljes tevékenységnek kiemelkedő, az ország egészére és a határainkon túlra is kiterjedő rendezvénysorozata, közölte Lovász László.

- Felelősek vagyunk azért, hogy megszólítsuk a magyar tudományos közösség utánpótlását jelentő diákokat, akik közül sajnos egyre többen választanak külföldi egyetemet középiskolai tanulmányaik befejezése után. Az ő bevonásuk, tudomány iránti érdeklődésük felkeltése kulcskérdés, ahogyan az is, hogy megmutassuk: Magyarországon is sok világszínvonalú kutatás zajlik. A diákok a jövő – mondta az akadémia elnöke.

Szólt arról, hogy felelősek az egész magyar tudományos közösségért, és lehetőségeikhez mérten mindenben támogatják a tagjait a jövőben is. – A 2025-ben kétszáz éves akadémia áll, és kétszáz év múlva is állni fog. Kutatóhálózattal vagy anélkül, de mindig szolgálni fogja a nemzetet – zárta gondolatait.

Barnabás Beáta, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, a Magyar Tudomány Ünnepe Programtanácsának elnöke úgy fogalmazott: a tudomány művelői napról napra új értéket teremtenek. Az idei ünnepségsorozat középpontjában az „értékteremtő tudomány” áll. A tudás megszerzésének, alkalmazásának és továbbadásának hármasa. Az új tudás önmagában is érték, a tudomány átszövi az ember mindennapjait.

- A Magyar Tudományos Akadémia történetében új korszak kezdődött azzal, hogy egykori kutatóhálózata az ősz eleje óta szervezetileg független tőle. Vannak, akik úgy gondolják, igazán nincs is mit ünnepelnünk az idén. Én úgy vélem, a tudomány megérdemli, hogy minden évben szenteljünk neki egy rendezvénysorozatot. Nekünk, mai kutatóknak pedig kötelességünk, hogy fejet hajtva emlékezzünk az akadémia alapítójának, Széchenyi Istvánnak nemes felajánlására, amelyet 1825. november 3-án tett és amely szimbolikus születésnapja a tudós testületnek.

A tudomány ünnepe alkalom arra, hogy bepillantást engedjen a tudomány iránt érdeklődők számára a magyar tudományos közösség életébe: Veszprémben a Pannon Egyetemnek és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának a munkájába.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora arról beszélt, hogy a tudományt a Közép-Nyugat Dunántúlon a Pannon Egyetem képviseli, mely a tudományos eredményeket tekintve kiemelkedő intézmény. Az emberiség érdeke, hogy a tudományos világ sokszínűségét megőrizzük, hangsúlyozta. A tudósokat, oktatókat köszöntötte Porga Gyula is. Veszprém polgármestere úgy fogalmazott: a jövő útja a tudomány útja, a Pannon Egyetemnek kiemelt szerepe van a térség sikereinek elérésében.

A rendezvényen huszonkét díjat adtak át, többek között az MTA egyik legrangosabb kitüntetését, az Eötvös-József koszorúkat. A VEAB „Év kutatója díjjal” a régióban tudományos kutatást végző, pályájuk közepe táján járó, 45 év alatti kutatók kiváló munkáját ismeri el. Az idei három díjazott a ráksejtek kutatása, a faanyag-kémia és a nyelvészet területén végzett kimagasló kutatómunkát. A díjakat Pósfai Mihály akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának elnöke adta át Hajba Lászlónak, Hofmann Tamásnak és Pelczéder Katalinnak. A Pannon Egyetem Szenátusa a Pannon Egyetem Díszpolgára kitüntetést adományozta Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója részére. Az ünnepségen öt PHD doktort avattak, majd Abonyi János, a Pannon Egyetem tanára, az MTA doktora Összekapcsolódott és összefonódott rendszereink vizsgálata az adat- és hálózattudomány eszköztárával címmel tartott előadást. Bemutatta többek között, hogy az általuk vizsgált többrétegű hálózatok az összetett emberi viszonyok és munkaköri szerepek elemzésére is alkalmasak. A térbeliség kérdését a hazai céghálózat és az Erasmus mobilitási utak elemzésén keresztül ismertette, rávilágítva arra, hogy a hálózatelemzés miként alkalmas egy-egy település, régió vagy intézmény vonzóképességének mérésére.