Kezdődik a nagyhét: a járvány idején az online istentiszteleteket és a házi áhítatok igei közösségét ajánlják

Virágvasárnap vonult be Jézus Jeruzsálembe a kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek mind a négy evangélium tudósítása szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács evangélista szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János pálmaágakról számol be. Az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap (latinul Palmarum), a pálma a győzelem és a diadal jelképe. Virágvasárnapnak a magyarokon kívül többek között az örmények, csehek, szlovákok, szlovének, a horvátok, szerbek, valamint a makedónok nevezik.

A keresztény kultúra országaiban ez kiemelten fontos ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült. A magyar népszokáskincsben a virágvasárnaphoz kapcsolódott többek közt a barkaszentelés, a „Bújj, bújj,, zöld ág” kezdetű játék vagy a palóc kiszehajtás. A katolikusoknál a templomban barkaszentelést, barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani.

Virágvasárnap kezdődik a nagyhét, a nagyböjt utolsó hete. Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Nagycsütörtökhöz köthető az eucharisztia (úrvacsora) megalapítása. Nagypéntek Jézus Krisztus kereszthalálának napja. Jézus Krisztus elvérzik, meghal a keresztfán, hogy engesztelő áldozat legyen az egész világ bűnéért.

A kijárási korlátozás miatt a hívek nem mehetnek templomba, sokak számára hiányzik a gyülekezeti közösség. A templomi közösséget egyelőre nem lehet gyakorolni, a hitet viszont sokféleképpen meg lehet élni. Püspökök és lelkipásztorok a járvány idején az online istentiszteletek mellett a házi áhítatok igei közösségét ajánlják. Isten igéje teremt hitet, tartja meg az egyházat.