Merre indulhatnak el azok, akiket nem vettek fel az egyetemre?

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után azonban sajnos nem mindenki örült az eredménynek. A TanfolyamOKJ.hu OKJ-képzéseket közvetítő portál összegyűjtötte, ők merre indulhatnak el. A legkézenfekvőbb lehetőség a pótfelvételi eljárás, melyre július végétől augusztus elejéig lehet majd jelentkezni. A pótfelvételire azok jelentkezhetnek, akik a hagyományos felvételi eljárás során semelyik felsőoktatási intézménybe nem kerültek be, vagy nem is jelentkeztek.

Akiket a pótfelvételi során felvesznek, szintén szeptemberben kezdhetik meg tanulmányaikat. A pótfelvételiben csak egy helyre lehet jelentkezni, a felsőoktatási intézmények pedig jellemzően már csak önköltséges formában indított képzésekre vesznek fel jelentkezőket. Ha a pótfelvételi sem hozza meg a várt eredményt, elkezdhet a fiatal további pontokat gyűjteni a következő, őszi felvételi időszakra, például szintemelő érettségi vagy nyelvvizsga letételével.

Szeptember 1-jétől az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ-t) a Szakmajegyzék váltja fel. A még érvényben lévő 759 szakma helyett pedig mindössze 174 alapszakma közül válogathatnak majd a Szakmajegyzékben a tanulni vágyók. Fontos tudni, hogy ebben a formában két szakma megszerzése továbbra is ingyenes marad. Valamint az állam az első és a második alapszakma megszerzése mellett egy szakmai képzésben megszerezhető szakképesítést is támogat. A nappali tagozatosok jogosultak diákigazolványra, családi pótlékra (annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló betölti a 20. életévét), árvasági ellátásra, egészségbiztosításra. Az esti tagozaton tanulók estis diák- igazolványt igényelhetnek.

Az új rendszerben jelentősen lecsökkent a választható szakmák száma, több népszerű szakma teljesen kikerült a jegyzékből. Számos felnőttképző intézmény indít OKJ-s tanfolyamokat, ahol rövidebb idő alatt szerezhetik meg a szakmai végzettséget a jelentkezők, mint az iskolarendszerű képzések során.

– A felnőttképzések nem ingyenesek, nem jár a jelentkezőknek diákigazolvány, de a szervező iskolák számos más előnyt nyújtanak a tanulóknak. Ezek az iskolák igyekeznek alkalmazkodni a munkaerőpiaci kereslethez, és sok esetben partnercégekkel együttműködve segítenek a végzett tanulóknak az elhelyezkedésben.

A diákok igényeihez is jobban igazodnak az iskolarendszerű képzésekhez képest, például többféle ütemezésben indulnak tanfolyamok, hogy munka mellett is be tudjanak járni a tanulók. Mivel ezek piaci alapon működő iskolák, jobb körülmények között, modernebb eszközökön sajátíthatják el a diákok a választott szakmát – nyilatkozta Szabó Andrea, a TanfolyamOKJ.hu munkatársa.

Az OKJ-képzéssel nem fogynak az államilag finanszírozott félévek, így ugyanannyi ideig tanulhat a jelentkező majd állami ösztöndíjas formában, mint azok, akik nem szereztek OKJ-s végzettséget.

Felsőfokú vagy emelt szintű OKJ-képzéseket abban az esetben is érdemes elvégezni, ha a későbbiekben egyetemi vagy főiskolai képzésre szeretne a fiatal jelentkezni, hiszen ha az adott szakirányon tanul tovább, és a szakterületen oktató egyetemek és főiskolák úgy döntenek, az OKJ-s végzettségért 32 többletpontot adhatnak. Fontos változás, hogy a felnőttképzők már csak 2020. december 31-ig indíthatnak OKJ-s képzéseket, ezért az idei évben minden eddiginél nagyobb az érdeklődés a tanfolyami formában elvégezhető szakképzések iránt.

A megszerzett szakmai végzettségek nem vesznek el, ugyanolyan teljes értékű szakmai bizonyítványnak számítanak a szakképzés változásai után is. Tehát jövőre pluszpontokat érhet egy megszerzett OKJ-s bizonyítvány.