A járvány kitörése óta egyre több információhoz jutunk a koronavírusról

A járvány márciusi kitöréséhez képest egyre több információjuk van a szakembereknek a koronavírusról. A koronavírus-fertőzés leggyakoribb tünete a 38 fokot elérő vagy meghaladó láz, a köhögés, nehézlégzés, a szaglás vagy ízérzékelés hirtelen elvesztése, az elesettség, de előfordulhat még torokfájás, hasmenés, a veseműködés romlása, pszichés zavartság, égő szem. A megfertőződött személy meglévő betegsége és immunrendszerének reakciója is szerepet játszhat abban, hogy egy-egy betegnél milyen tünetek jelentkeznek fogalmazott a Naplónak Bujdosó László.

Mivel a vírus a fertőzött személyt a légútjain keresztül (beszéd, köhögés, tüsszentés, nevetés) hagyja el, ezért különösen fontos a szabályos, orrot is takaró maszk viselése, ami egyszerre védi a maszk viselőjét és környezetét is.

– A maszkhasználat jelentősen csökkenti a beteg vagy tünetmentes vírushordozó által a környezetbe juttatott nyálcseppek és a rajtuk elhelyezkedő vírusok mennyiségét, ugyanakkor csökkenti az egészséges szervezetbe ugyanilyen részecskék útján bejutni képes vírusok mennyiségét is, márpedig úgy tűnik, a dózisnak nagy a jelentősége a fertőzés súlyossága szempontjából – emelte ki Bujdosó László, a Csolnoky kórház osztályvezető főorvosa.

Miközben a koronavírus-fertőzést egyesek tünetmentesen vészelik át, mások számára végzetes lehet. Erről a szakember azt mondta, a fertőzést tünetmentesen átvészelők arányát nehéz pontosan meghatározni, mert az esetek többségében valamilyen egészen enyhe tünetek mégis vannak. Szerinte helyesebb úgy fogalmazni, hogy a tünetmentes vagy enyhe tünetekkel megbetegedettek aránya akár elérheti a nyolcvan százalékot is a fertőzöttek között.

A járvánnyal kapcsolatban nemcsak szakmailag megalapozott újabb és újabb kutatási eredmények látnak napvilágot, hanem – főként a közösségi oldalakon – időről időre összeesküvés-elméletek is terjednek.

– A tévhitek alapja gyakran az, hogy egyesek megpróbálnak kevés információból sok következtetést levonni, az influenzával való összehasonlítás sem a tények ismeretén alapszik. A szezonális influenzafertőzéseket az emberiség számára ismert, lassan változó influenzavírusok okozzák, amelyekkel szemben sokaknak már van valamilyen védettségük korábbi találkozások vagy a viszonylag nagy számú védőoltás miatt – hívta fel a figyelmet a szakember.

Bujdosó László emlékeztetett, a hirtelen kialakuló, az emberiség számára ismeretlen influenzavírusok is képesek katasztrófahelyzetet előidézni, mint például az 1968–69-ben történt: a hongkongi influenzavírus hazánkban kétmillió bejelentett megbetegedést okozott, de súlyosságában a koronavírushoz fogható fertőzés a spanyolnátha vírusa volt legutóbb az emberiség történetében 1920 körül, amikor a betegek száma a jelenleginek is sokszorosa volt.

Bujdosó László hangsúlyozta, a koronavírus nem tűnik el, keresi és megtalálja a fogékony személyeket.

A védekezés eszköztára pedig egyelőre szűkösebb, mint szeretnénk, éppen ezért a meglévők maximális alkalmazása elengedhetetlen: a társadalmi távolságtartás, a helyes maszkviselés, a gyakori kézmosás és fertőtlenítés (ami azért fontos, mert a fertőzött légútjait elhagyva a vírus külső tárgyakra kerülhet, ahonnan a szennyeződött kézről szájhoz, orrhoz, szemhez érintéssel juthat más szervezetébe), a betegek elkülönítése és elkülönülése, a betegekkel való kontaktus kerülése, a jó helyről érkező tanácsok megszívlelése, a „szomszédasszony-híradó” kritikus fogadása mind szükségesek a járvány eredményes kezeléséhez.