Átalakul a szakképzés rendszere

Gulkai Lászlót, a Veszprémi Szakképzési Centrum Jendrassik–Venesz ­Szakgimnázium és Szakiskola igazgatóját kérdeztük a legfontosabb változásokról.

– Eddig az érettségit és a szakmát együtt adó képzést szakgimnáziumnak hívták, és négy plusz egy éves képzésként működött. A lényege az volt, hogy a negyedik év végén érettségit tesz a gyerek, és ágazathoz kapcsolódó szakmából is vizsgázik. Eldöntheti, hogy továbbtanul egyetemen, főiskolán, vagy még egy évet bent marad a rendszerben és kap egy OKJ-s szakmát. Ez volt a régi rendszer – mondta a Naplónak Gulkai László.

Ehhez képest a technikum nem négy plusz egy, hanem egyértelműen ötéves képzés. Ez alatt az öt év alatt kap a diák egy érettségit és egy szakmát, de csak az ötödik esztendő végén léphet tovább a felsőoktatásba olyan módon, hogy ha szakirányba szeretne továbbtanulni, akkor kreditelismeréssel megy tovább. Ahogy Gulkai László fogalmazott, „egyenes az út az egyetemre”.

Az intézményvezető elmondta azt is, hogy az érettségit úgy szerzi meg a tanuló, hogy a negyedik év végén úgynevezett előre hozott érettségit tehet magyar, matematika és történelem tantárgyból, ugyanakkor a nyelvet és a szakmai tárgyat az ötödik évben teheti le.

A szakmai tárgy meg is felel a szakmai vizsgának.

– Aki az ötéves képzésbe benevez a 2020/2021-es tanévben, annak nemcsak a hiányszakmákra jár ösztöndíj, hanem az összes szakképzésben is adják ezt – emelte ki Gulkai László, aki hozzátette: eddig a négy plusz egy éves képzésnél az utolsó évben mentek a fiatalok külső gyakorlatra, most a 9. és a 10. évfolyam végén alapvizsgát tesznek, és a vizsga után külső munkahelyekre kell kimenniük, ahol olyan munkaszerződést kötnek velük, amely már a nyugdíjalapba is beleszámít.

Lényeges, hogy a tanulónak nem kell azonnal elmondania, mi szeretne lenni, hanem egy ágazatot választ. Most megismerkednek annak részleteivel, és két év után, az alapvizsga után kell eldöntenie, hogy merre szakosodik.

– A hároméves szakképzés új dolog lesz. Azért új, mert most három plusz két évre iratkoznak be tanulónak – tudtuk meg a Jendrassik–Venesz Szakgimnázium és Szakiskola vezetőjétől. – Ami azt jelenti, hogy három évig egy szakmai ágazatba jelölte ki az útját a fiatal.

Az új rendszerben csak három év van, ám a plusz két évben, nappalin már nem tehet érettségit a gyerek, csak felnőttképzés keretében. A 9. évfolyam végén szakmát kell választania, és lehetőség szerint duális képzésben folytatják tanulmányaikat. Mindemellett fontos változás lesz az is, hogy a nappali képzésben tanulók teljesítményük alapján ösztöndíjban részesülnek majd.

– Szó esett arról is, hogy átjárható a rendszer, azaz, ha valaki rosszul mérte fel az esélyeit, mondjuk, alulértékelte magát, feljebb léphet, de akár vissza is – mondta Gulkai László.

Újdonság lesz a pályaorientációs osztály.

Ami arról szól, hogy ha valaki a nyolcadik osztály elvégzése után nincs tisztában az irányultságával, akkor egy évig olyan képzésben vesz részt, ahol megmutatnak neki többféle ágazatot, azért, hogy tudjon majd dönteni.

Érdekesség, hogy nem muszáj abban az iskolában maradniuk, ahová a pálya­orientációs osztályba jártak.

Olvasónk kérdezte, megkérdeztük és választ kaptunk arra is: a szakképzési rendszer átalakulása csak azokat érinti, akik idén szeptemberben kezdik meg tanulmányaikat a szakképzésben. Vagyis, ha még a korábbi rendszerben kezdtek tanulni, akkor abban is zárnak.