Emlékkövet avattak Balatonakarattyán Trianon 100 éves évfordulóján

Így fogalmazott Kontrát Károly országgyűlési képviselő Balatonakarattyán, ahol a tria­noni diktátum 100. évfordulója alkalmából a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület (BFE) kezdeményezésére közadakozásból állítottak emlékkövet a Rákóczi parkban szombaton, Nagyboldogasszony napján.

Pálinkás Ferencnek, a BFE képviselőjének, az emlékezés házigazdájának a köszöntője után Matolcsy Gyöngyi polgármester üdvözölte a közadakozást, melynek segítségével létrehozták az emlékkövet, majd felidézte a száz évvel ezelőtti trianoni békeszerződést.

Matolcsy Gyöngyi aláhúzta, a diktátum Magyarországnak súlyos területi, emberi veszteséget okozott, amivel lefejezték az országot. A csodával határos módon mégis talpra állt, köszönhetően a magyar emberek áldozatvállalásának, mondta. Ezt a gondolatot folytatta Kontrát Károly képviselő, aki aláhúzta, emelt fejjel járhatunk a világban, mert nem sikerült legyőzni Magyarországot, hiába volt ez a céljuk a trianoni döntéshozóknak.

– 1914. január 1-jén 20 millió 900 ezer lakója volt Magyarországnak, amely európai hatalom volt. Ma ismét erős, büszke nemzetnek lehetünk a polgárai, amelynek olyan vezetői vannak, akik megfelelően képviselik az országot, és a szavukra adnak Európában – vélekedett.

Praznovszky Mihály irodalomtörténész, aki antológiát írt Trianonról, emlékezett a kitelepítettekre, a vagonlakókra, a szétszakított családokra, az emberek magyarságukért, a nyelvért folytatott küzdelmére, a megaláztatásokra. A korabeli eseményekről kiemelte, az összefogás, a hazába vetett hit volt a megmaradás esélye.

A köszöntők után Tolcsvay Béla Kossuth-díjas és a Magyar Érdemrend középkeresztjével elismert gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró emlékezetes előadással ajándékozta meg a közönséget, miközben szólt személyes trianoni emlékeiről is: iskolaalapító nagyapjának a családjával együtt egy szekérrel 24 óra alatt kellett elhagynia otthonát az erdélyi Hunyad vármegyei Hátszegen.

– A lányom 1980. június 4-én született, és a Glória nevet kapta, hogy sose felejtse el Trianont – mondta a művész.

Az emlékezésen különleges hangulatot teremtett Mráz Mira hetedikes diák, aki Wass Albert Üzenet haza című versét adta elő. A fekete gránit emlékkövet, amely Bojás János mórágyi műkőkészítő-mester alkotása, Stipitz Árpád ferences pap tanár megáldotta, majd a szónokok, illetve a megjelentek megkoszorúzták.

Az emlékezés szép mozzanata volt, amikor az egybegyűltek közösen elénekelték a magyar és a székely himnuszt, valamint a Boldogasszony Anyánk című régi magyar himnuszt. A emlékezésen többen megkönnyezték az Ismerős Arcok zenekar Nélküled című dalát, amelyet felvételről adtak elő.

Ránky Emőke, a Balaton­akarattyai Fürdőtelep Egyesület ügyvezető alelnöke elmondta, az emlékkőállításról tavaly decemberben döntött az elnökség. Gyorsan összegyűlt a szükséges összeg, az egyesület tagjai Debrecentől Zalaegerszegig szívesen adakoztak az emlékkőre, amelybe a nevüket is belevésték.