Tíz éve áll Veszprém élén Porga Gyula

2010. június 12-én választotta a Fidesz veszprémi szervezete polgármesterjelöltnek. Akkor még nem jutott eszébe, hogy háromszor egymás után őt választja meg a polgárok többsége a város vezetésére.

– Megtisztelő volt a felkérés a polgármester-jelöltségre Navracsics Tibortól, a Fidesz akkori városi elnökétől. Először arra koncentráltam, hogy megnyerjem a választást, majd munkával kellett bizonyítani a választóknak. Talán 2010-ben is úgy fogalmaztam, szeretnék olyan polgármester lenni, hogy azok is győztesnek érezzék magukat, akik másra voksoltak – mondta Porga Gyula.

Gondolkodhat hosszú távon egy városvezető, miközben a választási ciklusok négy-öt évre szólnak?

– Fontos, hogy legyen egy városnak hosszú távú, 15-20, akár 30 évre szóló stratégiája, és emellett mindig készüljön a ciklus idejére szóló cselekvési terve, amely figyelembe veszi a hétévenként változó uniós fejlesztési ciklust is. A hosszú távú stratégiának mindig a helyi közösség hagyományaira kell épülnie és annak akaratát kell megtestesítenie – mondja Porga Gyula polgármester.

Számos fejlesztés fejeződött be, van folyamatban vagy tervben európai uniós és a Modern városok program forrásaiból. Ez történelmi lehetőség a város előtt, és egyben felelősség a városvezetésnek, hogy hatékonyan költse el a forrásokat, úgy, hogy a beruházások hosszú távon szolgálják Veszprémet.

– Hazánkban Veszprém évek óta a három legélhetőbb város egyike. Az a szándékunk, hogy 2030-ig Európában is az egyik legélhetőbb város legyünk. Azért dolgozunk, hogy a veszprémiek ne máshol keressék, hanem itt találják meg a boldogulásukat. Ehhez elengedhetetlen a kiváló közszolgáltatás, a jó infrastruktúra, a belakható közösségi tér és a jó munkahely. Minden beruházásnak ezeket a célokat kell szolgálnia. A fejlesztéseknek hosszú távon is fenntarthatóaknak kell lenniük. És nem feledkezhetünk el közösségeink épüléséről sem.

Mit tart az előző tíz év három legnagyobb, legfontosabb eredményének, és melyek azok az ügyek, területek, ahol nem sikerült véghez vinni a terveket, vagy esetleg lemaradást észlel?

– A Séd-völgyi rehabilitáció fontos siker: még alpolgármester voltam, amikor elkezdtük a projektet, polgármesterként én adhattam át. Jól sikerült fejlesztés, amely azt is megmutatta, hogyan tud gazdaság­élénkítő beruházást végezni az önkormányzat: közterületet újítottunk meg, a város egyik legszebb zöldövezetét tettük rendbe, és ennek köszönhető, hogy azóta a fejlesztés környezetében öt vállalkozás indult el. Szintén büszkék vagyunk a belvárosi rehabilitációra és a Hangvilla létrehozására: előbbit 25 vállalkozással közösen hajtottuk végre, a közterületek mellett magántulajdonban lévő épületek is megújultak, míg a régóta üresen álló Séd mozi új funkciót és külsőt kapott, átadása óta civil szervezetekkel és vállalkozásokkal közösen működtetjük, és évente százezer fizető nézőt fogad. A harmadik, amit kiemelnék, az európai elismerések: a város klímastratégiájáért járó Klímasztár díj, az európai virágosítási verseny arany minősítése és különdíja vagy éppen az UNESCO zene városa cím elnyerése.

A legkedvesebb az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyerése, amelyet egy térségi együttműködéssel sikerült kivívni. Hol vannak lemaradásaink? A közösségi közlekedés átalakításában megtettük az első bátor lépést, de nyilvánvaló, hogy nagy menetelés vár még ránk, amíg a buszpark megújításával és a legköltséghatékonyabb működési forma kidolgozásával pontot tehetünk ennek az ügynek a végére. Az úthálózat megújítása szintén fontos feladat, és kétségtelen nehézséget okoz, hogy a belterületi utak korszerűsítése uniós forrásból nem finanszírozható. Ezeken a területeken kicsit lassabban haladunk, mint ahogy szeretnénk, de előremegyünk, nem lehet kétséges.

Tíz év nagy idő, a politikában pedig különösen, ezalatt számos gazdasági változás ment végbe, az állami és önkormányzati feladatmegosztás több ponton módosult. Egyre többször esik szó a klímaválságról, idén év elejétől pedig egy világjárvánnyal kell szembenézni. Hogyan lehet ezekhez alkalmazkodni?

– Mindennap azzal a tudattal jövök be, hogy nem vagyok egyedül: mindig csapatban gondolkodtam. A hivatal dolgozóitól, az alpolgármesterektől és az országgyűlési képviselőtől is megkapom azt a pluszt, ami átsegít bennünket a nehézségeken. Erős a veszprémi közösség, ami a járvány elleni védekezéskor is megmutatkozott, rövid idő alatt létrejött a társadalmi összefogás, önkéntesek segítettek az időseknek, és mindenki tette a dolgát a saját területén. Az önkormányzati finanszírozásban jelentős, pozitív átalakulás történt 2012-ben: az adósságok állami átvállalása megnövelte a mozgásterünket, a települési és állami feladatok világos szétválasztása pedig tervezhetőbbé tette az önkormányzati gazdálkodást.

Egy éve választották meg harmadszor polgármesternek, a ciklusból még négy év van hátra, közte az EKF-év. Milyen tervekkel vág neki ennek az időszaknak?

– A terveinket a járványhelyzet is befolyásolta, például lelassította az Európa Kulturális Fővárosa-év előkészületeit, de a veszélyhelyzet alatt is nagyon sokan tettek azért, hogy 2023-ra kiváló programunk legyen. Az előttünk álló időszakban a felkészülésre koncentrálunk, hiszen nemcsak Veszprémet, hanem a Balaton térségét, mi több, az európai nyilvánosságban a nemzetet is képviseljük. Megvannak a megfelelő szakembereink, és jelentős kormányzati támogatást kaptunk ahhoz, hogy felnőjünk a feladathoz. Ez a projekt ugyancsak hozzásegít majd bennünket ahhoz, hogy a legélhetőbb európai városok egyikévé váljunk.