Szakképzés digitális tanrendben: egy esztendő tapasztalatai

Összeállításunkban megnéztük, ebben a rendkívüli évben hogyan válaszolt a gyakorlati képzés kérdéseire, feladataira egy szakképző intézmény és a megyei kereskedelmi és iparkamara.

A koronavírus-járvány első hullámának felfutásakor, tavaly március 16-án digitális tanrendre álltak át az intézmények. Voltak, akik lelkesedéssel vetették bele magukat az új képzési rendszerbe, és lettek sikeresek, másoknak nagyobb kihívást jelentett átköltözni az online világba. Várható volt, hogy a kényszermegoldás nem pótolja a tanári magyarázatot, az osztály közegét, de jelentkeztek egyéb gondok is; ahogyan könyvből vagy képernyőről úszni sem lehet megtanulni, úgy arcmasszázst, szerkezetillesztést vagy bádoghajlítást sem.

A veszprémi Táncsics Mihály Technikumban nappali tagozaton 560 diák igyekszik elsajátítani a 11 szakmacsoport valamelyikét. Az intézmény iránt pár éve újra nő az érdeklődés, ezt mutatta a központi írásbelire jelentkezők száma is; idén a megye településeinek általános iskoláiból már 244 nyolcadikos tanuló jelent meg, hogy megírja a felvételit. A nagyobb létszámtól az igazgatóhelyettes azt várja, hogy a meghirdetett képzésekre is többen jelentkeznek, és jobb tanulmányi eredménnyel érkezők kezdik el 2021. szeptember 1-jén a három-három szakképző és technikus osztályt.

Krausz Attila az elmúlt év eredményének tartja, hogy kialakultak a digitális kompetenciák, viszont veszteségként könyveli el az átadott ismeret- anyag mennyiségi csökkenését, minőségromlását, hogy elmaradtak az iskolai ünnepek, a ballagás, a szalagavató.

Mivel az aktuális zárás miatt csak a telefonos informálódás lehetősége maradt, így kérdeztük Kis Lászlót, a tanműhely vezetőjét. Az igazgatóhelyettes pozitívumként említette, hogy sikerült megfelelni az új szakképzési rendszer támasztotta feltételeknek; az oktatott szakmák nem nagyon változtak, ám mivel ágazati képzésre tértek át, a szakmák között megjelentek újak is. Sikerült átadni a minden területen kibővült ismeret- anyagot. Tanműhelyi gyakorlatra a kilencedikesek járnak, ez március 5-éig volt lehetséges. Pozitívumként jelentkezett a felnőttképzés iránti fokozottabb igény, sokan jelentkeztek asztalosnak, hegesztőnek, villanyszerelőnek. Nehézséget okoz, hogy duális partnercégeket fognak elveszíteni, mert a szeptembertől a tanulókkal megkötendő munkaszerződésekre járó megemelt díjazást a kisebb cégek nem biztos, hogy tudják vállalni.

Hajdúné Medgyesi Andrea igazgatóhelyettes is eredményekről számolt be: – Szeptember 1-jén 158 diák kezdte meg tanulmányait ötéves technikumi képzésben, illetve hároméves szakképző iskolában, ahol a szakmai végzettség megszerzése után két év alatt az érettségi bizonyítványt is megcélozhatják. A képzési tartalmak központi újragondolása után készítettük el a technikumi és a szakképző szakmacsoportok, a szakmák képzési programját. A tanév során a felnőttképzésben tanulók tavaly novemberben, a kétéves, érettségire épülő szépészeti képzésben részt vevő kozmetikus és fodrász diákjaink januárban tettek ágazati alapvizsgát. Tanulmányaikat szakmai oktatásban folytatták, többségében szakképzési munkaszerződéssel. Ennek megvalósításához kerestünk duális partnereket, hiszen a tanév végén a 9. évfolyamos, szakképzős tanulóink is ágazati alapvizsgát fognak tenni.

Hogy szakmájukat a gyakorlatban sajátíthassák el a diákok, a képzési idő meghatározott részét úgynevezett duális partnereknél, gazdasági szereplőknél töltik. A kapcsolatot eddig a kamara szervezte. Rábai Veronikát, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési irodavezetőjét, stratégiai koordinátorát kérdeztük, hogyan változott meg a szakképzést, pályaválasztást segítő tevékenységük.

– Veszprém megyében a duális képzőhelyek gyorsan alkalmazkodtak a változáshoz. A veszélyhelyzet kihirdetésekor 427 képzőhelyen mintegy 2000 tanuló vett részt duális képzésben. A gyakorlati helyek csaknem 70 százaléka állt át a digitális oktatási formára, 24 százaléka maradt hagyományos munkarendben, és csupán hat százalékuk nem vállalta a tanulók további oktatását. A gördülékenyebb átállás érdekében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tudástárat hozott létre, melyben ágazatonként megtalálhatók a módszertani ajánlások, digitális tartalmak és projektfeladatok. Gyorsan kellett reagálni a második hullámnál is; a képzőhelynek olyan megoldást kellett választania, amellyel biztosítható a vizsgára történő szakmai felkészítés.

Megváltoztak az elmúlt egy évben a kamara sikeres pályaválasztást célzó módszerei is.

– Továbbra is igyekszünk megtalálni a pályaválasztást segítő lehetőségeket. Megjelentettük a Pályaválasztási iránytű című kiadványunkat, az ősz folyamán szakmabemutató délutánokat szerveztünk, amelyeken kisebb csoportokban szüleikkel együtt tájékozódhattak a fiatalok, akik számára elismert szakemberek tették kézzelfoghatóvá hivatásukat. Folytatódott pályaválasztási kiállítássorozatunk, ahova meghívtuk a megye összes szakképző intézményét, amelyek szívesen mutatkoztak be, hiszen elmaradt a veszprémi és a pápai pályaválasztási kiállítás is. Az iskolák bemutatkozó anyagai, valamint a megújult szakképzési rendszerről szóló előadások a kamara honlapján hozzáférhetők – tette hozzá.

– Mivel fontosnak tartjuk a kézügyességet fejlesztő lehetőségeket, decemberben a veszprémi Deák-iskolával közösen újra meghirdettük az egyéni alkotópályázatot. Hogy a sikeres döntést elősegítsük, Kismester táborunkba is beépítettük, és honlapunkon is hozzáférhetők az önismereti foglalkozások. Az idei évet mentorprogrammal indítottuk, melynek keretében középiskolás diákok mutatják be intézményüket és a szakmákat online platformon. Mindig egy-egy szakmát állítunk a középpontba, és ennek kapcsán az oktatással kapcsolatos egyéb kérdéseikre is választ kaphatnak a 6–7–8. osztályos tanulók – zárta a beszélgetést Rábai Veronika.