Jubileumot ünnepelt a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat

A virtuális eseményt élőben nyomon követték az intézmények vezetői, munkatársai, az egykori és mai szakkollégisták. Az állam és négy történelmi egyház 2011. március 17-én írta alá az alapító szándéknyilatkozatot, a kormány részéről Balog Zoltán, az akkori társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, valamint a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya részéről P. Forrai Tamás tartományfőnök, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház püspöke, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke, és Kocsis Fülöp, a Magyar Görögkatolikus Egyház püspöke. A szakkollégiumok a felsőoktatásba bekerült roma fiataloknak nyújtanak személyre szabott segítséget. Debrecenben a református, Budapesten a jezsuita, Nyíregyházán az evangélikus, Miskolcon a görögkatolikus egyház indította el a hálózatot, melynek mára 11 tagja van. Az évfordulón Kocsis Fülöp érsek-metropolita, a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat elnöke kiemelte, gratulálni kell minden roma fiatalnak, aki az érettségit sikerrel letette és felvették egy egyetemre.

– Innentől kezdődik a feladat, bent tartani őket a rendszerben, bátorítani, a közösség erejével nem hagyni, hogy kiessenek. Lehet, hogy ezeknek a fiatalnak korábban voltak rossz tapasztalataik, kinézték őket az iskolából a bőrszínük miatt, de a szakkollégiumi közösségben megtapasztalják, hogy lehet cigánynak és nem cigánynak együtt fejlődni, dolgozni és tanulni – mondta az elnök.

Balog Zoltán református püspök, volt emberi erőforrás miniszter személyes példáját idézve saját gyermekkoráról hozta fel példaként, ő roma gyerekekkel együtt nőtt fel, majd a diósgyőri gépgyárban egy roma brigádot vezetett. Elmondta, az elmúlt tíz évben izgalmas vitáik voltak az együtt – külön kérdésről, vagy arról, mennyire vállalhatják fel az egyházak a lelkiséget a szakkollégiumok kapcsán.

– Én azt mondtam, fel kell vállalnunk, hogy mi olyan pluszt tudunk adni nekik, amit mások nem – hangsúlyozta.

Langerné Victor Katalin, társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár szerint a hátrányos helyzetű fiatalok olyan közösségi kapcsolati hiánnyal érkeznek az egyetemre, amit nehéz pótolni.

– Az egyetem megadja a lexikális tudást, ezek a fiatalok remekül teljesítenek később a szakmájukban, de életük a megszerzett tudás mellett azon is múlik, hogyan tudják átvészelni a nehézségeket. A legnagyobb kincs, ha van mögöttük egy megtartó közösség, amire támaszkodni tudnak – mondta az állami vezető.

Fabinyi Tamás evangélikus püspök 13 évet töltött lelkészként Kőbányán, ahol megtapasztalta a valóságos gettó falait és látta, milyen ellenállás van a szívekben is. A nyolcvanas években még az egyházban is kapott negatív visszajelzést, hogy túl pozitívan nyilatkozik a romákról. – Ezek a rossz példák is motiváltak, hogy lebontsuk az előítélet falait – véli a püspök.

Forrai Tamás jezsuita szerzetes korábban a miskolci Avas lakótelep nyolcosztályos gimnáziumát és plébániáját vezette, itt vált világossá számára, mit tud segíteni egy közösség és mit jelent a valódi integráció.

– Ha nem tudunk tízévesen behozni egy hátrányos helyzetű gyermeket a nyolcosztályos gimnáziumunkba, utána már évről-évre nehezebb. Szükségük van egy komoly, megerősítő háttérre, amit ha a saját közegük nem tud megadni nekik, nekünk kell hozzátenni – ismertette meggyőződését a szerzetes.

A jubileumi értékelésen résztvevők egyetértettek abban, mivel a felsőoktatásban még mindig nagyon alacsony, mindössze 1,4 % a roma fiatalok aránya, ezért a szakkollégiumok elindultak a középiskolások felé, hogy bevonzzák az utánpótlást. Rámutattak, a szakkollégiumok nélkül a felsőoktatásban tanuló roma fiatalok között is nagyobb lenne a lemorzsolódás. Balog Zoltán szerint az egyházak a munka könnyebbik végét fogták meg, hiszen ha valakinek érettségije van, már olyan nagy tragédia nem történhet vele a munka világában. A tömeges lemorzsolódások a szakképzésre jellemzőek, ezért szerinte érdemes megfontolni a szakkollégiumi hálózat kiterjesztését a szakképzés rendszerére is. A jelenlévők a felvetést pozitívan fogadták. Fabinyi püspök szerint az egyházon belül is meg kellene küzdeni, hogy ne csak az elitképzést támogassák, mert az alsóbb szinteken küzdeni ugyan sziszifuszi, de egyházhoz méltó feladat. Kocsis Fülöp szerint a középiskolás kollégiumokba sokkal nehezebb bevinni a roma gyerekeket, ugyanis a cigány családok nagyon maguk mellett szeretnék tartani a kisebb gyermekeket, ezért nagyobb ráhatás kellene, hogy merjék elengedni őket, bízzanak a szakkollégiumban. Forrai Tamás szerint az elmúlt 10 év eredménye, hogy egyházaink megnyíltak és érzékennyé váltak a téma előtt.

– Amikor álmodunk, tervezünk és imádkozunk, a roma fiatalok témája mindig ott van gondolkodásunkban – zárta gondolatait a jezsuita szerzetes.

A beszélgetők megerősítették, szeretnék, ha tíz év múlva háromszor nagyobb hálózat működne, országos lefedettséggel. A megemlékezés végén a szakkollégisták kérdéseire válaszoltak az alapítók.