Stumpf István a modellváltó egyetemekről és az állam szerepéről

Sok tapasztalatot szerzett Magyarország egyetemeinek modellváltásában. Voltak sikeres és kevésbé sikeres folyamatok, a vélemények a teljes elutasítástól a teljes elfogadásig terjednek. A Pannon Egyetem hol helyezkedik el ezen a skálán?

– A Pannon Egyetem nagyon jól kihasználja azt a kegyelmi pillanatot, ami a felsőoktatás átalakításával kínálkozik. Főleg egy olyan egyetem számára jó lehetőség, melyben ilyen potenciál rejlik, mint a veszprémiben és ennyire képes a most megjelenő globális kihívások megválaszolására. A Pannon Egyetem a 2021–24-es időszakban jelentős fejlesztést tud majd végrehajtani, európai uniós források érkeznek.

A pénteki sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a tíz modellváltó egyetem mellé újabb tizenegy intézmény csatlakozik.

– A Pannon Egyetem az utolsó az első tíz közül, amelyik a modellváltást keresztülviszi. Most egy második folyamat indul el, március 31-én tizenegy egyetem modellváltó törvényét terjesztjük a parlament elé; szeptembertől 21 volt állami fenntartású egyetem vált modellt, lesz közfeladatot ellátó, közérdekű, vagyonkezelői alapítvány által működtetett intézmény. Nem privatizációról van szó, hanem olyan átalakulásról, ahol az egyetemi működés során az alapítványok kuratóriumai a megkapott vagyont felsőoktatási célokra fordíthatják.

Olyan lehetőséghez jutnak az egyetemek, amiket már korábban is vártak:

infrastrukturális fejlesztéseket végezhetnek, műszereket szerezhetnek be, melyekkel versenyképességüket tudják fokozni. Veszprémben különlegesen jó adottság, hogy a kuratórium elnöke és a terület gazdaságfejlesztéséért felelős kormánybiztosa Navracsics Tibor, nagyon jó szinergiákat lehet találni. A mostani változás legfontosabb célkitűzése, hogy erősebb kapcsolat jöjjön létre az üzleti világ és az egyetemek között; ebben a Pannon Egyetem korábban is élen járt, kiváló üzleti, céges együttműködések jellemezték. Költségvetésének jelentős hányadát képezték a pályázati és üzleti bevételek, már eddig is. A mostani fejlesztések ezt a lehetőséget bővítik.

A Pannon Egyetem minőségi tudást kínál a hallgatóknak, de nyilván verseny lesz az intézmények között.

– Nagy verseny lesz a hallgatókért, kevesebben születnek, csökken a fiatalok száma. A kormány minden támogatást megad a családoknak, minden tevékenysége arra irányul, hogy ezt a folyamatot megfordítsa, de ennek hatása csak később jelentkezik. A Pannon Egyetem ötkarú, 5210 magyar, 363 külföldi hallgató, 621 oktató, öt doktori iskola, több mint száz képzési forma van, az éves költségvetése jelenleg kilencmilliárd forint, igen jelentős támogatást kap majd a nemzetközi pályázatokból. Több képzési – gazdasági, műszaki, informatikai, bölcsész – területen van jelen, jó esélyekkel indul a pályázatokon, a felújítások, amiket a támogatásból szeretne megvalósítani, azt szolgálják, hogy a régió egyik legdinamikusabban növekvő, legversenyképesebb egyeteme legyen. Az előzetes számokból azt látom, hogy a Pannon Egyetem a leginkább támogatottak közé fog tartozni. Van gyakorlata abban, hogy jó minőségű projekteket nyújtson be, megvalósítsa a pályázatban megjelölt célokat.

Bár az egyetem alapítványi fenntartásban működik tovább, ön azt mondta, az állam nem vonul ki teljesen, komoly résztvevője lesz a megújításnak, fejlesztésnek.

– Szeretném mindenkiben eloszlatni a privatizáció tévképzetét. Az egyetemek közfeladatot ellátó, közérdekű, vagyonkezelői alapítványi formába kerülnek át. A vagyon célvagyon, amit felsőoktatási célokra lehet használni. Az állam továbbra is jelentős szerepet vállal a képzési támogatásokon és a stratégiai megállapodáson keresztül; tizenöt-huszonöt éves stratégiai megállapodásokat köt az egyetemekkel, amiket három-, ötéves képzési, támogatási, finanszírozási programokban konkretizál. Szeptember 1-től átalakul a támogatási rendszer, a korábbi egy lábon álló – jórészt a hallgatói fejkvóta alapján adott – támogatás még két összetevővel egészül ki: az állam elkülönít egy összeget a tudományos kutatásokra és az infrastruktúra fejlesztését sem felejti el. Ez a finanszírozási kérdés. Ami pedig a minőségbiztosítást illeti, továbbra is megmarad a Magyar Akkreditációs Bizottság minőség-el­len­őrző szerepe.

Tervez-e a kormány az agrár felsőoktatás központosításához hasonló további felsőoktatási integrációt?

– Tudomásom szerint nem, mert nem is tervezhet. Azáltal, hogy ezek az egyetemek alapítványi formában működnek, megnőtt az állammal szembeni autonómiájuk és a jövőben maguk döntik el, milyen irányt vesz az intézményük fejlődése. Ha ők kooperálni akarnak egymással, akkor tegyék, de ez már nem az állam által előírt, vagy bármilyen módon szorgalmazott folyamat, hanem saját jogon, a saját egyetemfejlesztési stratégiá­jukhoz kapcsolódóan jöhet létre. Autonóm szereplőként ahol van értelme, ott nyilván megteszik, ahol nincs, ott pedig nem.