A pápai keménycserépgyártó Mayer család két tagja előtt tisztelegtek

Áldozó Tamás polgármester köszöntőjében az emléktáblák jelentősége kapcsán megjegyezte, könnyen ráirányítja az érdeklődést a településtörténet egy-egy időszakára, neves személyiségére. Felidézte, a régi múzeum folyosóján ki voltak állítva a pápai kőedénygyártás emlékét őrző tárgyak.

Vida-Törnar Judit, a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség elnöke elmondta, Lendva város 1986-ban Zala György-emlékszobát alakított ki a várban, ami 2008-ban megújult. Mára huszonegy alkotása látható az állandó kiállításon.

– 2008-ban számos rendezvénnyel emlékeztünk meg Zala Györgyről. Volt konferencia, vándorkiállítás, irodalmi és filmes est, valamint a róla elnevezett téren mellszobrot is állítottunk neki. 2009-ben emléktáblát avattunk közel a szülőházához. Kultuszerősító célzattal évente emléknapot ünneplünk képzőművészeti tárlatokkal, koncertekkel, bevonva az iskolákat. A művésznek köszönhetően kapcsolatot ápolunk azon városokkal, ahol megtalálhatók szobrai. A Zala-vándorkiállítás már két éve járja az országot, Pápa is ott van a tervezett állomások közt – sorolta el az elnök.

Mezőhegyi Gergő kezdeményező, a Pápára az 1700-as évek végén betelepült Mayer család leszármazottja családfa-kutatási eredményeit osztotta meg: a családfő, Vince posztócsináló mesterként működtette boltját a Fő téren. Fia, György vitte tovább szorgalmasan a mesterséget, 1820-ban a házat, 1839-ben pedig a helyi kőedénygyárat is megvásárolta. Keménycserepet és porcelánt gyártott, angol gőzgépekkel posztót készített, kereskedett. A gyár pár év alatt országos hírűvé nőtte ki magát. A tulajdonos törekvéseit Kossuth Lajos is méltatta az első magyar iparműkiállításról írt jelentésében. Mayer György 1848-ban a városi tanács tagja lett.

– Jelentősen hozzájárult a 19. századi Pápa gazdasági és kulturális felemelkedéséhez. A manufaktúrának szép, ízléses színezésű és mintakincsű termékei – használati edények és változatos étkészletek – kerültek piacra. Kevesen tudják, hogy a pápai előzménye volt a sokkal közismertebb városlődi kőedénygyárnak, ugyanis ifjabb Mayer György költöztette át oda a manufaktúrát 1866-ban. Legidősebb fia, Ferenc Zala megyében próbálta fejleszteni a családi vállalkozást, mely során megismerkedett az alsólendvai Kalivoda családdal. Katalinnal való házasságából született Mayer György József Elemér, akit a világ Zala Györgyként ismer, 1882-ben változtatott nevet – tette hozzá Mezőhegyi Gergő.

Kerecsényi Zoltán, az Elsősorban pápai Városbarát Egylet ügyvivője kiemelte, Zala György köztéri művei – a budapesti Hősök Tere Millenniumi emlékművének Gábriel arkangyala, hét vezére, Hunyadi Mátyása, Budavár megdicsőülő 1848-as hős honvédtisztje, a fővárosi Kossuth Lajos tér Andrássy Gyulája és Tisza Istvánja, Arad Hungáriája és a többi számtalan jeles alkotás – kapaszkodók, iránytűk egyre kuszább világunkban. Hozzáfűzte, országosan ez az első, Zala Györgyről megemlékező köztéri tábla, mely hozzájárul Pápa kulturális és nemzeti örökségének méltó ápolásához.

A Mayer-féle lakhely beazonosításának érdeme Fölnagy Tibor Zsolt festő, egyleti önkéntesé.