Turistavonzó újdonságokkal bővült a Salföldi Major

A fejlesztés ennél jóval több, szerteágazóbb: a majorban végiggondolt, ízléses irányítótáblák, szellős, rendezett terek, mesés fűszerkert és kulturált állattartási körülmények fogadják a látogatókat. Az elmúlt években pályázati segítséggel és saját erő felhasználásával több fejlesztés is megvalósult itt, ezeket mutatták be tegnap a sajtó képviselőinek.

– Ma már az emberek nem lent a Balaton-parton töltik a szabadidejüket, nem egy törülközőn üldögélnek, és keresztrejtvényt fejtenek a strandon, hanem az aktív turizmus érdekli őket. Természetet járni, biciklizni szeretnének, vízi túrákra menni, benézni a barlangok világába, vagy épp egy ilyen állatbemutatón részt venni, mint amit a Salföldi Major is kínál. Mára a nemzeti parkok igazgatóságai térségformáló erővé váltak. Nem csak a természetmegőrzés, a természetvédelem bemutatása vagy az ökoturizmus a feladatuk, hanem a térségi kohézió is. Munkát biztosítanak a helybélieknek és közvetve is segítik a helyi vállalkozásokat – hangsúlyozta az eseményen Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Hozzátette, hogy tavaly tízmillió vendégéjszakát töltöttek el a vendégek Magyarországon, ennek 40 százaléka a Balatonra és térségére esett. A Nemzeti Parkok ismertsége három év alatt 15 százalékkal nőtt, és a látogatók 70 százaléka tudatosan keresi ezeket a célpontokat.

Magyarországon körülbelül 700 ökoturisztikai létesítmény működik, ennek felét valamelyik nemzetipark- igazgatóság működteti.

– Az elmúlt év átalakította az életünket, és nemcsak a vírusra gondolok, de arra is, hogy a turizmus is átalakul. 2010-ben a turizmus a GDP 10 százalékát adta, ami körülbelül 350 ezer embert érint. A kormány szeretné ezt a számot 16 százalékra emelni, ami mintegy 450 ezer embernek adna munkát a turizmusban. Jók a reményeink, hiszen nem kezdődhet jobban a nyár annál, mint hogy az első napján turisztikai fejlesztést adunk át. Akkor tudjuk a Balatont négy évszakossá tenni, ha egész évben olyan szolgáltatásokat adunk, melyek idevonzzák a turistákat. Ez a fejlesztés is ilyen, egész évben jó programot kínál – mondta el Fenyvesi Zoltán, a térség országgyűlési képviselője.

A Salföldi Major 1997-ben nyitotta meg kapuit, a nemzetipark-igazgatóság egyik első bemutatóhelye volt. Itt a hagyományos paraszti gazdálkodásba lehet bepillantani.

– Ebben a pályázati ciklusban körülbelül hatmilliárd forint fejlesztési forrás állt a nemzeti park rendelkezésére. Összesen 21 pályázaton dolgozunk, ebből háromban érintett a Salföldi Major. A rejtett kincsek a Balaton-felvidéken című GINOP pályázat segítségével, 66 millió forintból történt meg a major fogadóépületének átalakítása. Megújult az állatsimogató és a kutyakennelek, rengeteg információs táblát helyeztünk ki. Egy KEHOP-pályázat keretében az őrszolgálati irodaépületet sikerült megújítani, egy másik KEHOP-pályázat segítségével a színépületet tettük rendbe.

Önerős fejlesztéseink is látványosak. Korábban megépült játszóterünket kibővítettük, munkatársaink segítségével szépült meg a gyógynövény- és fűszerkertünk. Azokat a faszerkezeteket, pergolákat, amiket nem tudtunk a pályázatokból finanszírozni, mind a munkatársaink készítették, mindenki odatette magát, igazi csapatmunka volt – fejtette ki Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.

A GINOP-támogatásból a Salföldi Major fejlesztései mellett új látogatóközpont épült a Lóczy-barlangnál, fejlesztették a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyet, és kisebb fejlesztések történtek a Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpontnál is.