EKF: Új pályára állítanák Veszprémet és a térséget

Markovits Alízt 2020 március elején nevezték ki vezérigazgatónak, az azóta eltelt másfél év nagyrészt a világjárványról szólt. Nem könnyítette meg a dolgukat a pandémia. A legfontosabb az volt, hogy a financiális kereteket – a kormánybiztosnak is köszönhetően – sikerült kialakítaniuk: 50 milliárd forintot kap a kormánytól az EKF-program.

– A jogszabályi keretek létrejötte, például a Veszprém-törvény elfogadása mellett kialakítottuk a működési modellünket, pályázati rendszert dolgoztunk ki és elindult az önkéntes programunk is – nyilatkozta lapunknak Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója. – 2020-ban egy új programot is létrehoztunk, a Filmpikniket, amelynek folytatásaként idén megrendeztük a Magyar Mozgókép Fesztivált a Nemzeti Filmintézettel közösen. Szeretnénk, hogy ez a fesztivál hosszú távon működjön a Balatonalmádi–Balatonfüred–Veszprém háromszögben. Bevonjuk a régiót a kulturális főváros életébe: a térségből már 103 településsel kötöttünk együttműködési megállapodást a lehetséges 216-ból, és hamarosan újabb tíz település csatlakozik hozzánk. Fontos, hogy a települések átgondoltan döntsenek, hiszen a csatlakozás nem automatikus, a belépésről a helyi képviselő-­testületnek kell határoznia. A csatlakozó települések egy jelképes „klubtagsági” díjat fizetnek: a járásközpontoknak évente két eurót, míg a kisebb településeknek egy eurót lakosonként, a 2023-as év végéig. Ennek révén a település önkormányzatai, civil szervezetei, intézményei, vállalkozásai jogosultak lesznek arra, hogy pályázati anyagot adjanak be, programot valósítsanak meg. Ahol az önkormányzat nem látja meg a csatlakozásban rejlő lehetőséget, ott a tagsági díjat civil szervezet vagy vállalkozás is befizetheti, s így a település végül mégiscsak igénybe veheti a lehetőségeket.

Több infrastrukturális beruházást terveznek az Európa Kulturális Fővárosa évadra. Hogyan áll ezek előkészítése?

– A pandémia nem okozott csúszást a beruházások előkészítésében. A közbeszerzések kiírása megtörtént, és sikeresen lefolytak az eljárások, így a beruházások a szerződéskötés előtti fázisban vannak. Az a terv, hogy 2023-ban mindegyik tervezett fejlesztés elkészül. A nyár elején zárult le egy régiós infrastrukturális pályázatunk, amelynek keretében hárommilliárd forint összegben 18 pályázatot tudtunk támogatni a csatlakozott településeken: Balatonberénytől Balatonkeneséig, Ajkától Keszthelyig számos kisebb léptékű beruházást – például szabadtéri színpad létesítését, tájház felújítását – segítettünk. Nemrég számoltunk be arról, hogy segítjük a veszprémi minőségi szálláshely-kapacitás fejlesztését is, így ­2023-ra egyharmadával nő majd a négycsillagos szállodai szobák száma Veszprémben. Az EKF-programban azonban elsősorban nem a beruházásokra, hanem a programokra helyezzük a hangsúlyt.

Számos programot, rendezvényt még terveznek, néhány pedig már el is indult idén.

– Három programtípust különböztetünk meg. Az egyik, amiket a mi csapatunk tervez és valósít meg, illetve vannak koprodukciós projektek és olyanok, amik pályázatokon keresztül jönnek létre. Az EKF-csapat hozta létre a Romkoncert nevű irodalmi-zenés esteket a közelmúltban, amelyekből egyet a Margit-romoknál, egyet a jezsuita templomromnál tartottunk meg. Nagy sikerrel valósítottuk meg hagyományteremtő jelleggel a Jutasi pikniket Veszprém legnagyobb lakótelepén, az Agóra Kulturális Központtal együttműködve. Szintén a Jutasi-lakótelepen lezárult a közterek megújítását célzó tervezés, ehhez kikértük az ott élők véleményét, a beérkezett ötletek, javaslatok kiértékelése folyamatban van. A napokban nyitottuk meg a Pannon Egyetemen a Pannon Közteret, amely fiatalok és idősek találkozási helyszíne lehet, és hamarosan két további közteret nyitunk Veszprémben. A koprodukciós projektek közül a Mozgókép Fesztivált emelném ki, de ezt továbbiak is követik. A kulturális és művészeti pályázatokra kiírt felhívásokra számos szervezet pályázott a térségből, és fő célunk, hogy a programokat ne helyettük, hanem velük együtt valósítsuk meg. Az EKF alapvetése, hogy új pályára állítsuk Veszprémet és a térséget, és olyan kulturális-kreatív régió jöjjön itt létre, amely a nemzetközi színtéren Toszkánával vagy Provence-­szal vetekedhet.

A helyieknek milyenek a lehetőségeik arra, hogy bekapcsolódjanak a projektekbe?

– Mindenkit bátorítok arra, hogy figyelje a kulturális-művészeti eseményeket támogató pályázati lehetőségeinket: a napokban jelenik meg egy nagyon fontos pályázati csomag. Szerencsére sok jó ötletet kaptunk eddig is, és a segítségünkkel már számos színvonalas program jött létre Veszprémben és a térségben. Magánszemélyek nem pályázhatnak, de kulturális egyesületek, intézmények, alapítványok és civil szervezetek igen. Az önkéntes programunkhoz – amely nagy segítséget jelent – már több mint százan csatlakoztak, és továbbra is várjuk a kulturális évad előkészítését és lebonyolítását segítő önkénteseket. A kapacitásfejlesztési programunkkal a veszprémi intézményeket segítjük, a dolgozók például nyelvi képzéseken vesznek részt, és több intézmény honlapja is megújulhat. Az a célunk, hogy minél felkészültebben várják az idelátogatókat 2023-ban.

A következő napokban-­hetekben milyen döntések és újdonságok várhatók?

– Hamarosan kiírjuk az új kulturális-művészeti pályázatainkat, a korábbiakkal ellentétben kétlépcsős lesz az elbírálás. Először csak egy néhány oldalas szinopszist várunk az elképzelésekről, és a pozitívan elbírált ötleteket kell majd részletesen kidolgoznia a pályázónak. A VEB2023 Veled és az Együtt okosabb programsorozatainkkal igyekeztünk segíteni a pályázatot tervezőknek. Szeretnénk, ha Veszprémben és a régióban új, hosszú távon fenntartható kulturális programok jönnének létre, amelyek hozzájárulnak a szezon meghosszabbításához is. Az Utcakép-programban a történelmi belvárost szeretnénk megtölteni élettel. Eddig három sikeres vállalkozás – a Papírkutya, a Füge fagylaltozó és a Kunszt dizájnbolt és kávézó – nyílt meg, ebbe a konstrukcióba továbbra is várjuk a Veszprémbe pezsgést hozó innovatív ötleteket. Október utolsó hétvégéjén elindul az új termelői piac az Óváros téren, amely nemcsak a vasárnapi ebéd elkészítését, de a közösségteremtést is segítheti.

A kőszegi származású Markovits Alíz évekig közgazdászként dolgozott a versenyszférában, mielőtt a Kreatív város – Fenntartható vidék (KRAFT) projekthez csatlakozott. Ebben az időben alapította meg Miszlivetz Ferenc szociológus professzor a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetét (FTI), melynek munkájában fejlesztési osztályvezetőként vett részt. Az intézetnek a KRAFT-program, a kulturális örökség alapú város- és vidékfejlesztés az egyik kiemelt kutatási-fejlesztési területe. Kőszegen több műemlék épületet újítottak meg és töltöttek meg új, fenntartható funkcióval. Az EKF-projekt pályázati anyagának megírásában az FTI is részt vett, amely kapcsolódott a KRAFT alapgondolatához is, miszerint egy város csak az őt körülvevő térséggel együtt lehet sikeres. Veszprémmel és térségével ugyanez a helyzet, gazdasági-­társadalmi kapcsolatokban erős a kötődése a régióval.