Utazó kiállítás emlékezik Veszprémben a nemzeti traumára

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a Trianon 100 Összetartoztunk – Összetartozunk című vándorkiállítást eredetileg 2020-ban, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján tervezte elindítani, a világjárvány miatt azonban több mint egy évet csúszott az utazó tárlat megnyitása. A vándorkiállítás első állomása Veszprém, és 2022 szeptemberéig Magyarország 18 megyeszékhelyére és nagyvárosába jut el. A tematikus egységekre bontott tárlat számos forrás bevonásával, a kort megidéző kulisszákkal mutatja be a trianoni békediktátumhoz vezető utat, annak következményeit és a magyar államiság megtartása érdekében végzett munkát.

Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) örömét fejezte ki, hogy a vándorkiállítás első állomása lehet Veszprém. Felidézte, az első világháború százéves évfordulójára centenáriumi emlékbizottság jött létre 2013-ban a megyeszékhelyen, amely feldolgozta a helyi alakulatok működését, a hátország mindennapjait, valamint a trianoni döntés hatásait. Az emlékbizottság kiadványokat hozott létre, és a fiatalokat is bevonta a múlt feldolgozásába. Kiemelte, az emlékbizottság hatéves működésének megkoronázása a mostani vándorkiállítás, amely hozzájárul ahhoz, hogy a következő generációk is tanuljanak az összegyűjtött tapasztalatokból.

Ovádi Péter országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) arról beszélt, a trianoni döntés – amellyel az ország kétharmadát elcsatolták, és több millió honfitársunkat kényszerítették idegen fennhatóság alá – nem történelmi meggondolatlanság, hanem tudatos, előre eltervezett merénylet volt Magyarország ellen. Hozzátette, közel száz év kellett, hogy megerősítsük közös magyarságunkat, amelynek alapja lett, hogy a kormány a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét. Kifejtette, jelenleg Magyarország az egyik legerősebb nemzetállam a kontinensen, a kettős állampolgárság révén pedig nemcsak az számít magyarnak, aki Magyarországon él.

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója megnyitójában hangsúlyozta, a magyar történelem talán legnagyobb traumája volt a trianoni békediktátum: a nagyhatalmak halálos ítéletet mértek a magyar államiságra, emiatt az is kérdéses volt, megmarad-e Magyarország. Kiemelte, az 1920-al kezdődő politikai folyamat felért egy államalapítással, új intézményeket és államigazgatást kellett létrehozni, és a semmiből teremtették meg Magyarország kül- és pénzpolitikáját. A kontinensen szinte egyedülállónak bizonyult, hogy a húszas években stabil kormány alakult. Hozzátette, bár az ország elveszítette középhatalmi státuszát, visszanyerte állami szuverenitását, és homogén nemzetállamá vált. Emlékeztetett, az első világháborút lezáró, vesztesekre kényszerített szerződések nem a béke érdekében születtek. Ennek következménye volt, hogy az 1920-as évektől a kontinens elveszítette addigi vezető szerepét. Úgy vélte, a 21. századi Európát részben még mindig az 1918 utáni hazugságok és hamis fogalmak kötik gúzsba.

A megnyitón közreműködött Kubinyi Júlia előadóművész, népdalénekes. Az 1920-as években élt és alkotott, valamint kortárs írók trianoni döntéssel kapcsolatos gondolatait Keresztes János színművész olvasta fel. A kiállítás október 18-ig, naponta 10 és 18 óra között látogatható.