Egyháztörténeti konferenciát tartottak a Hittudományi főiskolán

A járvány miatti veszteséglista meglehetősen bő, ide tartozik például az a tény is, hogy elmaradt tavaly a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága újjáalakulása óta (2013) évente megrendezett egyháztörténeti konferencia. Várhatóan idén ősszel rendezik meg – tudtuk meg a Veszprém Megyei Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár igazgatójától, aki a résztvevőket üdvözölte egy új témában összehívott egyháztörténeti konferencián. A konferencia címe: „A veszprémi püspökség 1777-1850 között”, helyszíne pedig a főiskola díszterme volt. Karlinszky Balázs kiemelte, hogy bár rövid időszakot tárgyalnak az előadások, ez a nyolc évtized éppen az egyházmegye újjászületésének ideje, a jövőre való felkészülésé. 

Köszöntőjében Udvardy György érsek utalt rá, hogy nem csak a tárgyalt időszelet szűk, de magára a konferenciára is átmeneti időszakban, a főegyházmegye felújításakor kerül sor. Úgy fogalmazott, hogy a jelentős költözések, renoválások kapcsán intenzív időszakot él a püspökség. Kifejezte reményét, hogy ugyanilyen intenzív lesz a visszaköltözés is, ami után világos rendszerben lesz hozzáférhető, bemutatható, kutatható az egyházi levéltári, könyvtári állomány, ami a múzeumközponttal is egyesül. –A kultúrának értelmet adó hitről, és annak általunk megbecsült kiállítási darabjairól van szó - hangsúlyozta az érsek az időszak fontosságát. 

Maga a konferencia Hermann István történész vezetésével három szekcióban tárgyalta az egyházépítés kérdéses időszakához tartozó különböző témákat, amelyek természetesen az egyházin kívül történeti, kultúrtörténeti szempontból is rendkívül jelentősek. Hallottunk a Kurbély-féle egyházlátogatási jegyzőkönyvekről, amelyek a harmadik nagy, egyházmegyei vizitációként plébániai szinten minden korábbinál részletesebb leltárt jelentettek a templomok felszereltségéről az alkalmazottak helyzetéig. Hasonlóan alapos, korrekt nyilvántartások jellemezték az egyházmegye gazdálkodását a 19. század első felében. Templomépítésekről, felújításokról hallottunk érdekes összefoglalót, és arról is, hogy például milyen volt az iskolamesterek felkészültsége, helyzete ugyanabban az időszakban és térségben. Megtudtuk, milyen volt az egyházmegye képviselete a reformkori országgyűléseken, hogy kik voltak, hogyan működtek az innen prezentált tábori papok 1777-1849 közötti időszakban, és sok más különleges téma tárgyalására is sor került. Hogy az előadások anyaga a megjelent kutatókon, érdeklődőkön kívül mások számára is hozzáférhető legyen, a konferenciáról a tervek szerint kiadvány készül.