Feltérképezik a fekete törpeharcsa balatoni elterjedését

Tájékoztatásuk szerint a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas, Rafinesque, 1820) Észak-Amerika középső és keleti részén őshonos halfaj. Európába a 19. század végén került át, Magyarországra 1980-ban, Olaszországból telepítették be. Mivel vizeink környezeti adottságai megfelelőek számára, gyorsan elterjedt és mára már az ország teljes területén jelen van. Rendkívül szívós, jól tolerálja az alacsony oxigénszintet és a jelentősebb hőmérsékleti ingadozásokat is. 
A fekete törpeharcsa mindenevő, a magoktól a rovarokon, rákokon át az élő vagy döglött halakig mindent megeszik. Szaporodási, életmódbeli és táplálkozási sajátosságai miatt a megüresedő élettereket gyorsan kitölti, így kiszorítva az őshonos halfajokat. 
A horgászok legfőbb problémáját is ez okozza: ahol elterjedt a fekete törpeharcsa, ott a ragadozóhalak horgászata nehézkes, 10 kapásból 9 a törpeharcsáé, mellette süllőt fogni szinte esélytelen. A Balatonba visszadobni nem szabad.
Bár húsa jó ízű, kis mérete és nehéz tisztíthatósága miatt csak kevesen állnak neki a pucolásának. Ráadásul hát- és oldalúszóiban hegyes tüske található, melyet a vízből kiemelve kimerevít, és ha rosszul érünk hozzá, alaposan megszúrja a kezünket.
A fekete törpeharcsa 2022 júliusában az Európai Unió egész területén veszélyes idegenhonos fajok listájára is felkerült.
A faj balatoni állománynagysága a megfigyelések és a fogási adatok alapján is emelkedő tendenciát mutat. Állománynagyságának pontos meghatározása azonban a tó méretéből és a faj mozaikos elterjedéséből adódóan komoly kihívást jelent. A BLKI évek óta kutatja a faj elterjedését. Az intézet felméréseit kiválóan kiegészíthetik a balatoni horgászok megfigyelései, melyeket a kérdőív kitöltésével oszthatnak meg a kutatókkal: https://www.survio.com/survey/d/I6F/balatoni-torpeharcsa
A kérdőív kitöltésére december 31-ig van lehetőség, a kutatók az adatokat kiértékelik, az eredményeket közreadják.