Kirándulást tettek a Petőfi Városbarát Egylet önkéntesei

Fehér asztal mellett idézték fel a résztvevők a reformszellemű, hazafias ősöket felvonultató Fejes-Tatay család neves sarjainak alakjait, főként a ragyogó emlékű negyvennyolcas elődöt, Tatay Sámuel esperest, nemzetőrt, aki 1848-tól élete végéig, 1893-ig a
bakonytamási evangélikus gyülekezet lelkipásztora volt. Azzal vált híressé a forradalom kitörését követően, hogy 1848 tavaszán rendkívüli beszéddel lelkesítette az embereket a veszprémi nemzetőrség megalakulásakor, méghozzá Ésaiás próféta könyvének részlete alapján. 
A bakonytamási Fejes-Tatay családban Tatay Sámueltől fogva apáról fiúra hagyományozódott a ’48-as szellemiség, így aztán nem volt véletlen az sem, hogy a család által létesített csárda Kossuth Lajos nevét vette fel a múlt században, melynek falai között máig féltve vigyáznak egy ritka kordokumentumra, a néhai kormányzóelnök időskori fotóportréját és kézjegyét őrző „ereklyére”. A vendéglátóegységben méltó helyet kapott a PVE – a Kossuth Szövetség (KSZ) Veszprém megyei Csoportja – által korábban ajándékozott Kossuth-portrédombormű is.
A csárdapusztai Kossuth-kápolnához is elzarándokolt a PVE küldöttsége. Kossuth Lajos, illetve házastársa, Meszlényi Terézia emléktáblája előtt Henrik Ibsen norvég író, költő Magyarországhoz, Kapcsándy Sándor pápai költő Kossuth Lajos emlékére című verseit olvasta fel Kerecsényi Zoltán. Mindezek után a bakonyszentiváni Földing Ernő helytörténész méltatására került sor.
Mintegy ötven éve gondnoka a csárdapusztai emlékhelynek Földing Ernő. Jelentős érdemei vannak abban, hogy ez a szerény kis római katolikus kápolna sok évtizedes romos állapot után ismét megújulva szolgálhatja a híveket, és Kossuth-emlékhellyé válhatott. Áldozatos tevékenysége elismeréseként a KSZ Veszprém megyei Kossuth-emlékplakettjét vehette át a lokálpatrióta gondnok. Az alkalomra napvilágot látott a Fehér Mária főjegyző és Kerecsényi Zoltán megyei KSZ-titkár szerkesztette Csárdapusztai Kossuth-emlékfüzet. A kiadvány rövid áttekintést nyújt a kápolna történetéről, a Kossuth házaspár idekötődéséről, Kossuth Lajos és Kossuth Zsuzsanna életútjáról. A Német Nemzetiségi Önkormányzat Bakonyszentiván gondozásában megjelent emlékfüzet címlapját Mező Lászlóné pápai festőművész díszítette tetszetős – a kápolna épületét, továbbá Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia alakját megjelenítő – alkotásával.
Kossuth Lajos feleségének, Meszlényi Teréziának az édesapja, Meszlényi János itt, a Pápa melletti Kisdémpusztán volt birtokos, innen származott Kossuth Lajos legfiatalabb húgának, Kossuth Zsuzsannának a férje, Meszlényi Rudolf ügyvéd, hírlapíró, szintén kisdémi birtokos – Terézia testvére – is. A ma Bakonyság községhez tartozó pusztán – mely régen közvetlenül kapcsolódott ahhoz a birtoktesthez, mely Kossuth apósának a tulajdona volt – álló piciny, barokk istenháza falai között 1841. február vagy március hónapban áldották meg Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia házasságkötését. A csárdapusztai Kossuth-kápolnánál a tisztelgés közös imával és énekléssel fejeződött be.