Város a városban

2022.12.27. 11:30

Előadáson tárultak fel a Haszkovó lakótelep titkai

A Haszkovó lakótelep történetéről tartott előadást Nagy Szabolcs történész a napokban a Jutasi Köztérben.

Marton Attila

A Jutasi/Haszkovó lakótelep építéséről készült fotókból álló kiállítás megnyitója a Jutasi Köztérben

Fotó: Nagy Lajos/Napló

A Virágzó Veszprém Egyesület és a szervezet által létrehozott Haszkovó Hírmondó közelmúltban tartott rendezvénye előfutára volt egy januárban kezdődő programsorozatnak: január 19-től minden csütörtökön a civil szervezett által meghívott előadó idézi fel a lakótelep történetének egyik részletét, mondta el Jung Edina, az egyesület elnöke. A sorozat részeként június 25-én megünneplik a lakótelep ötvenedik születésnapját a Kálvin parkban abból az alkalomból, hogy 1973-ban rakták le az első épületek alapját a Stromfeld Aurél utcában. 

Porga Gyula polgármester (Fidesz–KDNP) köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy több más városrészhez hasonlóan a Haszkovó lakótelepen is erősítik a helyi identitást, amelynek része a városrész történetének megismerése, és az is, hogy rendszeresen összejöveteleket tartanak a lakótelepen élőknek. Nagy Szabolcs, a levéltár igazgatóhelyettese előadásában kiemelte, a lakótelep több ütemben épült, az első házak az első tervek megszületése után tizenöt évvel készültek el. Felidézte, Pap János párttitkár megyei lapba írt cikkében úgy képzelte a város jövőjét, hogy az ezredfordulóra 100 ezer lakosa lesz Veszprémnek, és a település összeépül Balatonalmádival és Fűzfőgyárteleppel. 

Az első tervek szintén nagyívűek voltak: egy autópálya szelte volna ketté a lakótelepet a mai Agóra vonalában, Márton István tervező elképzeléseit később elvetették, a tervezési feladatokat a Győrterv kapta meg. Bár létezett ekkoriban a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat (VÁÉV), de az építéshez szükséges technológiával nem rendelkezett, így kezdetben a Győr Megyei Építőipari Vállalat szállította a paneleket Veszprémbe, naponta tizenöt teherautóval. Az első ütem a hetvenes évek elejétől – például a Stromfeld utca és környéke – a győri panelekből épült, ezeknek a lakásoknak más a beosztása is, és nem rendelkeznek erkéllyel. Az építkezés több helyszínen párhuzamosan folyt egyszerre, egy időben több épület alapozása és építése folyt. Akad olyan ház is, amely a feljegyzések szerint ötven nap alatt épült fel, köszönhetően a paneltechnológiának. Érdekesség, hogy az első tervekben nem szerepelt négyemeletes házak építése, mert a legfőbb cél az volt, hogy minél több ember lakjon a városrészben. A lakótelep építésének második szakaszában a Haszkovó utca és a mai Jutasi út melletti házak épültek a hetvenes évek végén, míg a harmadik ütem a nyolcvanas évek közepén folytatódott a Március 15. utca és a környező részek építésével. Ezekben a korábbiakhoz képest új elem, hogy nagyobb, hetven négyzetméter feletti lakások is helyet kaptak, és különböző magasságú, négy-, nyolc – és tízemeletes épületek készültek. Nagy Szabolcs kitért rá, a lakótelep presztízse magas volt a korszakban: a melegvízzel és távfűtéssel ellátott épületekbe való beköltözés nagyon sokaknak jelentős előrelépést jelentettek a komfort nélküli vagy alacsony komfortfokozatú lakások után. 
 


 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában