Állami tulajdonba kerülhet a víziközművagyon

A döntés eredményeként a víziközművagyont és a tulajdonában álló víziközművet működtető eszközöket, valamint a Bakonykarszt Zrt.-ben fennálló társasági részesedését térítésmentesen adja át az önkormányzat a Magyar Államnak. Az előterjesztésből kiderül, a Bakonykarszt Zrt.-t a fizetésképtelenség fenyegeti a megugró energiaárak miatt: a társaság 2022-ben – a bevezetett takarékossági intézkedések után – várhatóan mintegy 350 millió forint veszteséget realizál, és külső forrás bevonására szorul. 

A cég megmentésére két lehetőséget vázoltak fel: az egyik, hogy a tulajdonos önkormányzatok tulajdonosi arányuknak megfelelően pótbefizetést teljesítenek. Ez a közel negyvenszázalékos tulajdonnal rendelkező veszprémi önkormányzat esetén több mint 1,5 milliárd forint pótbefizetést jelentene csak az idei évben. A másik lehetőség, hogy a közművagyont és a társasági tulajdont megtestesítő részvényeket 75 százalékot meghaladó arányban az önkormányzatok átadják az állami Nemzeti Vízművek Zrt.-nek. 

Porga Gyula polgármester (Fidesz–KDNP) elmondta, a kormány stratégiai célja a rezsivédelem, ennek részeként a szolgáltatási díjak 2013 óta nem emelkedtek, ugyanakkor az emelkedő költségek miatt működési veszteségek jelentkeztek a víziközmű-társaságoknál. Hozzátette, a tulajdonos önkormányzatok többsége nem rendelkezik a pótbefizetésekhez, így a társaság működtetéséhez szükséges forrással. Leszögezte, az állam ajánlata, hogy átveszi és finanszírozza a továbbiakban a víziközműrendszerek működtetését és fenntartását az úgynevezett Integrációs programban.

Hartmann Ferenc frakcióvezető (MSZP–LMP–P) arról beszélt, az állam a mostani intézkedéseivel „zsarolja az önkormányzatokat”, a folyamat végén pedig „einstandolja” a víziközműcégeket. A Bakonykarszt kapcsán elmondta, a társaság az utóbbi tíz évben mintegy 3,1 milliárd forint közműadót fizetett, és a társaság tíz éve nem emelhetett a szolgáltatási díjon, miközben az egy évtized során az infláció mértéke elérte a hatvan százalékot. Úgy vélte, nem kellene állami tulajdonba kerülnie a cégnek ahhoz, hogy a központi költségvetésből segítséget nyújtsanak. Brányi Mária alpolgármester (Fidesz–KDNP) hangsúlyozta, az önkormányzat viseli jelenleg az ellátás felelősségét, legfontosabb feladatuk, hogy biztosítsák a szolgáltatást – erre a jelenlegi körülmények között az Integrációs programban való részvétel a legjobb mód. Katanics Sándor frakcióvezető (Függetlenek–Szakszervezet–Reformerek) arról beszélt, az integrációval elveszíti az önkormányzat a víziközművagyont, miközben az ország egyik legfontosabb kincse a víz. Porga Gyula a vita zárásaként arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország negyven százalékában jelenleg is az állam látja el a víz- és szennyvízszolgáltatást. 

Gerstmár Ferenc képviselő (MSZP–LMP–P) indítványára név szerint szavaztak a képviselők a társaság átadásáról szóló határozati javaslatról. Arra a javaslatra, hogy az önkormányzat teljesítse a pótbefizetést, a kormánypárti képviselők nemmel, az MSZP–LMP–P-frakció képviselői igennel szavaztak, míg a Függetlenek–Szakszervezet–Reformerek- képviselőcsoport tagjai tartózkodtak. Az önkormányzati víziközművagyon és társasági részesedés állam felé történő átadását a kormánypárti képviselők támogatták, a két ellenzéki frakció tagjai nemmel szavaztak.