Iskolát teremtett az iskolán belül

A délutánon az egykori igazgató tiszteletére emelt emléktáblát is leleplezték. Bemutatták az iskolatörténeti gyűjteményt, mely az épület egykori légópincéjében kapott méltó és végleges helyet, s megkapta a Kováts Sándor Iskolatörténeti Gyűjtemény nevet – hiszen ő indította útjára egykor.

A kedd délutáni programot visszaemlékezésekből összeállított filmmel indították. Egykori, közismert kollégák, beosztottak, Vajna Józsefné, Ángyán László, Hadnagy Andrea, Scheck Ilona gondolatait hallhattuk. Majd a néhai Eisenbeck István, későbbi igazgató emlékezését láttuk, aki az együtt töltött 22 esztendőről beszélt egy interjúban Kováts Sándor gyermekszeretetéről, jó pedagógiai érzékéről, rátermettségről. Hegedűs Barbara alpolgármester egy ikonikus pedagógus alakját idézte fel, akinek szellemisége, gondolatai ma is átjárják az iskolát. – A megemlékezéshez az önkormányzat és a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program is támogatást nyújtott – tette hozzá –, hogy megőrizhetővé váljon Kováts Sándor városi szinten példaértékű emléke. Kívánta, emléke erősítse a mai pedagógusok mindennapi munkáját.

– Az iskolatörténeti gyűjtemény mostantól az egykori igazgató nevét viseli – mondta el Szauer István, a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatója –, a múzeumot megtekintőknek ez a mai délután így egyben időutazás is. Kováts Sándor szavára mindig lehetett adni. Sanyi bácsi nagy titka: becsületes, őszinte, igaz magyar ember volt – emelte ki.

A bevezetők után Kováts Sándor fia, Kováts Péter, valamint Hegedűs Barbara, Szauer István, Veress József korábbi és Lengyel Károly jelenlegi igazgató a főbejáratnál leleplezte a Kováts Sándor tiszteletére elhelyezett emléktáblát, s főhajtással fejezték ki tiszteletüket. Az avatást a vendégek az emeleten kivetítőn nézték végig, majd az intézmény mai növendékei adták elő Időutazás című remek színdarabjukat, melynek középpontjában a számukra a gyűjtemény megtekintése okozta meglepetés szerepelt. És némi múltidézés.

Veress József nyugalmazott igazgató elmondta, az érték, amit teremtünk, háromféle lehet: tárgyi, szellemi és lelki. Ezekből merít kincseket a mostantól Kováts Sándor Értéktörténeti Iskolatörténeti Gyűjtemény nevet viselő múzeum az iskola egykori légópincéjében. – Több mint 8000 tárgy látható itt, de ez nem csupán tárgyi valóság. Tanít, okít, nevel az emberi értékrend hármasságának vonalán, s emlékeztet Kováts Sándorra, határtalan szorgalmára, aki iskolát teremtett iskolán belül – mondta, majd az elmúlt évtizedek számtalan számtalan pillanatát felidézve kiemelten szólt Csaby József Csaba karvezető-énektanár 40 éves munkájáról, a Dózsa énekkarának sikereiről.

Lengyel Károly jelenlegi igazgató, megköszönve a segítő támogatásokat, kifejezte abbéli szándékát, hogy legyen a gyűjtemény nyitottabb, a nagyközönség számára megismerhető. – Ehhez partnerünk a digitális technika, mellyel a látogató szakavatott vezetők nélkül is bejárhatja az egykori légópincét. Veress József szerkesztésében pedig létrejött egy, a visszaemlékezéseket rejtő kötet – mondta el, majd személyes élményeit is megosztotta a közönséggel

Az ikonikus iskolaigazgató fia, Kováts Péter emlékeiben édesapját helyezte középpontba, aki az iskola minden egyes szegletét magáénak érezte. – Már tapasztalatból is tudom, mennyit jelentenek egy tanár szavai, kisugárzása. Édesapám pedig a maga szerénységével a mai rendezvényre úgy reagált volna: „Fiam, ilyeneket ne csináljatok!” – említette.

Márkusné Vörös Hajnalka a vármegyei levéltár főlevéltárosa is szólt a megjelentekhez, amikor többgenerációs pedagógus családról beszélt. – Igazi néptanítók ők, s fontosnak tartom, hogy a hasonló minták, ez a csodás hivatás megmaradjon a legkiválóbbakkal – fogalmazott.

A megemlékezés délutánjára az iskolába érkezett egykori dózsás pedagógusok, öregdiákok, az intézményhez kötődő személyek pohárköszöntőt követően személyesen is bejárták az immár Kováts Sándor Iskolatörténeti Gyűjteményt, megtekintve annak kincseit, egyben emlékezve a korabeli és régmúlt időkre.