Korábban nem látható terek tárultak fel a látogatók előtt a várnegyedben

Ahogyan arról lapubank beszámoltunk, elkészült a 2020-25 között tartó várnegyed beruházás első üteme. Megújult 18 épület homlokzata és tetőszerkezete, a Biró-Giczey Ház, a Körmendy Ház, a Szent Mihály Főszékesegyház és az Érseki Palota egyes terei pedig ismét látogathatóvá váltak, és kezdetét vette a Work In Progress 2023 (WIP’23) kiállítás. 

– A hétvégén megnyílt Work In Progress 2023 kiállításunk bepillantást enged a munkánk különböző fázisaiba, vezetett sisakos túrákon tekinthetnek be a résztvevők a kulisszák mögé. Ezzel párhuzamosan a Körmendy Házban egy olyan tárlat nyílt, ahol a fel- és megújítás tíz dilemmáját járjuk körbe. Az állandó kiállításunk 2025-ben nyitja meg kapuit – tájékoztatott Nagy Veronika múzeumigazgató, kurátor. 

Az érdeklődők „sisakos” túrákon vehettek részt, amelyeken az építkezés ezen szakaszában látható kuriózumokat is felfedezhették a színfalak mögé bepillantva. Az egyik vezetett sétán megtudhatták, hogyan épült meg az egykori palotakápolna, és milyen feladatok, dilemmák kísérik a restaurátorok munkáját. A Gaylhoffer-Kovács Gábor, a WIP'23 kiállítás kurátora által vezetett sétán elhangzott, a Szent István által alapított püspökségek közül a legrégebbi a veszprémi, amely 1993 óta érsekség. A kurátor elmondta, a Gizella kápolna a középkori palota megmaradt része. A kápolna 1230 és 1240 között épült, és a 18. század vége, vagyis a kápolna újrafelfedezése óta viseli Gizella nevét. Amikor az 1770-es években Koller Ignác püspök elkezdte felépíteni a püspöki palotát, akkor kezdték el elbontani a helyén álló épületet. Ennek bontásakor kerültek elő a freskók, amelyről úgy gondolták (tévesen), hogy Gizella királyné korából származhatnak. Abban az időszakban alakult ki a kápolna ma ismert formája: a freskókat ábrázoló fal középkori, míg a szemközti déli oldali fal a barokk idején újjáépített rész. A freskók valószínűsíthetően az apostolokat ábrázolják, ugyanakkor hiányoznak a szokásos ikonográfiai attribútumaik. Gaylhoffer-Kovács Gábor elmondta, a jelenleg a Nagypréposti ház és az Érseki palota között található Gizella kápolna kétszintes palotakápolna volt. Ennek oka, hogy a földszinti terek a középkorban, kora újkorban gyakran dohosak voltak. A püspöknek az emeleten alakítottak ki lakosztályt, amelyhez ugyanazon a szinten egy kápolna tartozott. A kápolna egy ideiglenes védőtetőt kapott 1990 körül, amíg eldől, hogyan restaurálják a kápolna felső részét: az átmeneti időszak végül 2023-ig tartott. 

A kivitelezés során végleges tető épül, amely megóvja a kápolna értékeit, egyúttal használhatóvá, látogathatóvá teszik a teret, amely eddig a nagyközönség számára láthatatlan volt. Az építőipari kivitelezés befejezése után kezdődik meg a kövek és falképek restaurálása. A vezetett sétán az érseki palota barokk kápolnájába – amely a mindenkori püspök, érsek magánlakosztályának része – is betekinthettek a látogatók. A kápolna mennyezetképét Johann Ignaz Cimbal oltárkép- és freskófestő készítette, aki a palota dísztermének mennyezetképét is festette. Gaylhoffer-Kovács Gábor kitért rá, a kép csillogásából a restaurátorok először arra következtettek, hogy valamilyen vegyszerrel konzerválták korábban a szakemberek, a művészettörténeti vizsgálatok azonban megállapították, hogy temperával – olyan technikával, amelyet vakolaton nem szokás – festette az alkotó a képet a mennyezetre, amelyet azután lelakkozott.