A pedagógusi pálya nem munka, hanem hivatás

Az ünnepségen elhangzott, tanáraink életünk legmeghatározóbb alakjai, tanításuk egy életre elkísér mindannyiunkat. Számtalan alkalommal emlékszünk vissza rájuk, tanításukból utólag értünk csak meg sok mindent. Tanárnak lenni vitathatatlanul a legcsodálatosabb, de egyben talán a legnehezebb foglalkozás is.

Áldozó Tamás a díjak átadása előtt köszöntőjében pedagógusként, polgármesterként és szülőként is őszinte tiszteletét és elismerését fejezte ki amiért a jelenlévők a pedagógusi pályát választották és meg is maradtak azon. A megjelenteket Egyházi Andrea, a Pápai Tankerületi Központ igazgatója is köszöntötte, aki úgy fogalmazott, a pedagógusok munkája talán soha nem szólt ennyi küzdelemről, alkalmazkodó készségük, türelmük valószínűleg soha nem állt ki annyi próbát, mint az elmúlt években és most, napjainkban.

- Tisztelettel köszönöm minden kolléga munkáját, türelmét, segítő együttműködését. Azt kívánom önöknek, hogy ebben a változások közepette is találják meg helyüket, a tanulókra figyelemmel teljesítsék ki szakmai ambícióikat! Őrizzék meg elkötelezettségüket, lelki fiatalságukat, optimizmusukat, s azt a hitet, hogy munkájuk által kicsit jobb lesz a világ! Meggyőződésem, hogy mindaz, amit az iskolában tanulunk, átélünk, tapasztalunk, végigkísér minket egész pályánk során. Ugyanígy az ember egész életére kihat, ha értő, támogató pedagógusok veszik őt körül. Wass Albert szavaival élve „Az a dolgom, hogy hidat építsek a múlt és a jövendő között. És hogy ennek a hídnak a pilléreibe beleépítsek mindent, amit a múltból a jövendőbe átvinni érdemes.”

Az ünnepség részeként Egyházi Andrea és Áldozó Tamás Miniszteri Elismerő Okleveleket és Pedagógus Szolgálati Emlékérmeket adott át, majd a nyugállományba vonuló, a köznevelési intézményben dolgozó pedagógusok a Pedagógus Szolgálati Emlékérmeket valamint a Pápai Tankerületi Központ Elismerő Okleveleit vehették át.