Rendhagyó ankétot tartottak a pápai városbarátok

Elsősorban a 20. századi magyar irodalmi élet egyik legfontosabb alakjáról, Illyés Gyuláról, a múlt századi magyar történettudomány egyik legnagyobb hatású kutatójáról, László Gyula régész-történészről, valamint Heitler László neves pápai festőről, művészeti íróról emlékeztek meg az egyleti önkéntesek, utóbbi munkásságát Váminé Molnár Emma, nyugalmazott városi könyvtáros elevenítette fel. Az egylet ügyvivője, Kerecsényi Zoltán lokálpatrióta arra a Heitler-féle grafikára hívta fel a figyelmet, mely azt a hajdani pápai, Bástya utcai házat örökítette meg, ahol anno Petőfi Sándor házitanítóskodott. Fölvetette, hogy érdemes volna ennek a háznak a helyét a Petőfi-bicentenárium alkalmából egy emléktáblával megjelölni. Kerecsényi Zoltán saját gyűjteményéből egy eredeti, a „Gyász” címet viselő Heitler-linómetszetet is bemutatott a helyet foglalóknak, majd ugyancsak magángyűjteményéből adta körbe Illyés Gyula „Rend a romokban” című kötetét.

Szent László királyról közelgő liturgikus ünnepe kapcsán László Gyula professzor kutatásai révén esett szó az egyleti összejövetelen, méghozzá a Szent László-herma vonatkozásában. Mint elhangzott, ez a koponyaereklyetartó Magyarország harmadik kiemelt nemzeti ereklyéje a Szent Koronát és a Szent Jobbot követően. Az egylet összejövetele rendhagyó módon a pápai Nagytemplomban zárult, ahol egy olyan dokumentumra emlékeztek, mely a vallásszabadságot alapozta meg. A templom Szűz Mária kápolnájában az önkéntesek a reményt, a békességet, a tisztaságot jelképező fehér színű virágokat helyeztek el a 240 éve Pápára került, üvegkoporsóban nyugvó, hitvalló légionárius, Szent Martialis földi maradványainál.