A honfoglalók és a fegyverhordozók nevét is tudják

Az ünnepségen Táborosi László polgármester köszöntötte a vendégeket, köztük a sok visszatérő elszármazottat. 

- Ma ünneplünk és emlékezünk azon családokra, akik az ország több pontjáról érkeztek munkát és megélhetést remélve az akkor alakuló kőbányába, a községbe. Ünnepeljük, hogy méltó helyet tudunk avatni, amely sokáig őrzi majd az alapítók névsorát, emlékét. Köszönet az emlékhely létrehozását segítő Bazalt Középkő Bányának és igazgatójának, Laub Ernőnek, aki szívén viseli a bányászemlékek ápolását, így készülhetett el az emlékpark és a focipálya bejáratánál a díszkő fal a vízeséssel. Mindkét építmény a település jó hírnevét öregbíti. A falu múltja az 1300-as évekig vezethető vissza, a múlt emlékei közül a legjelentősebb a pálos kolostor romja, amelyet egyre többen keresnek fel, és azzal turisztikai terveink is vannak. A község jelenlegi arca alapjait az 1950-es években rakták le, a háború utáni igények alapozták meg a kőbánya és a hozzá kapcsolódó lakóövezet építését. Az 1990-es években a falu önálló életet kezdett, hamar fejlődésnek indult a község, az utóbbi években a pályázati lehetőségeknek is köszönhetően felgyorsult a folyamat. A kőbánya szintén jól teljesített, ez pozitívan hatott a település életére. Mára elindult a közösségi élet, van szálláshelyünk, játszóterünk, rendezettek a köztereink, amelyek az itt élők szorgalmáról is tanúskodnak. Csakúgy, mint a ma átadott beruházások, emlékhelyek. Büszkén mondhatjuk, hogy jól gazdálkodtunk elődeink hagyatékával. Az alig több, mint hetvenéves településen most a betelepülő családok nevét őrző emléktábla avatásával mégis történelmet írunk. Az emlékhely lehetőséget ad a falu lakóinak az elődökre való emlékezésre - mondta a polgármester. 

Laub Ernő beszédében leszögezte, hogy a kőbánya ma is az ország legmodernebb ilyen üzeme. 

- A legtöbb településen emléktáblával az elhunytakra emlékeznek, Uzsán azokra, akik életet leheltek a településbe, akik munkát találtak itt és egy új települést alakítottak ki. Mi nem csak a honfoglalók, hanem a fegyverhordozók nevét is tudjuk, akik munkája kellett a sikerhez. Itt nem volt külön bánya és falu, egyben épült minden. 1995-ben jött létre az önálló Uzsa település a bánya mellett. Uzsainak lenni egy közösséghez való tartozást, azért felelősséget vállalást jelent. A park emlékeztessen az alapítókra és munkájukra, azokra, akik sokat tettek és tesznek ma is azért, hogy Uzsa ne csak sok ház legyen egymás mellett, hanem egy település - mondta a vezető. Hozzátette, hogy a bányászat még sokáig nem emlék lesz Uzsán. 

Az avatás kitüntetések átadásával folytatódott. Uzsáért kitüntetést érdemelt ki Koscsó László, elismerő oklevelet kapott Szi Benedek Józsefné, Nyeste Imre, Horváth László, díszpolgári címet vehetett át Laub Ernő, posztumusz díszpolgári címet érdemelt ki Táborosi Elek.   

Végül Stadler László Dezső atya áldotta meg az emlékművet. Mint mondta, mindannyiunk életében jelen van Isten kegyelméből az alkotás művészete. - Ezért is készülnek épületek, köztéri szobrok, hogy akik erre járnak, részesei legyenek a közösség múltjának, jelenének, jövőjének. Az emlékfalon a telepesek neve jele a kezdetnek és a múltnak, de még inkább irányt ad a ma emberének és segít a jövő emberének, hogy legyen jelene, jövője - mondta az atya.  

Az ünnep reggeli zenés ébresztővel kezdődött, délelőtt pónilovaglás várta a gyerekeket, idén is járt a kisvonat, volt csillámtetkó, ugrálóvár és arcfestés, majd a falu megvendégelte a helyi lakosokat és az elszármazottakat. 

A kultúrház udvarán a főzőcsapatok is kitettek magukért, a közönséget Bene Gabi énekesnő és a Bestiák szórakoztatta, de volt tombolasorsolás is, este pedig Szűcs Judith énekelt a bál előtt, és tűzijáték is színesítette az eseményeket.