Lőrinc atya vezette a zarándokokat

Rizsseprés a bazilika előtt, egy esküvői szertartás apró szemű jókívánságainak eltakarítása – épp ezzel foglalkoztak páran, amikor a gyülekeztek a zarándokok a zirci apátság temploma előtt. Az egyik társaság tagjai Pannonhalmáról érkeztek és velük tartottak gyimesfelsőloki barátaik, akik náluk vendégeskednek. Ők Erdélyben már többször csatlakoztak a Mária úti zarándoknaphoz a lakhelyükhöz közeli szakaszon, ezúttal a bakonyit járták be, amit ők a magas hegyvidéken szerzett gyakorlatuk miatt könnyű terepnek éreztek. Így Ferencz Attila Norbert a legtávolabbról érkezőnek számított a Zircről induló csoportban, egyik házigazdája, Bonyhádi Fanni Laura pedig 18 évesként a legfiatalabbnak. Rokonaikkal együtt arról beszéltek, hogy a zarándoklat számukra lelki töltekezés, teljes felfrissülés, pihenést jelent, de egészen másképp, mint túrázás során. Az imádság, az éneklés miatt szerintük nem megterhelő a gyaloglás. Annyira erősen járják át ilyenkor őket az érzések, hogy utána is hatásuk alatt maradnak, gyakran megkönnyezve, öleléssel kifejezve, amit belül megéltek. 

Őket és a többi zarándokot is Lőrinc atya áldotta meg a bazilikában. Arról beszélt, hogy ezúttal a többi szakaszon haladókhoz hasonlóan a fiatalokért ajánlhatják fel zarándoklatukat, ki-ki a szívét osztva meg velük saját szándéka szerint. Szavai szerint hálánkat fejezhetjük ki a fiatalok tehetségéért, lehetőségeikért, a nyíló életükért, remélve, hogy a bölcsesség és a szívjóság lesz részük, aszerint növekednek és szabadon szárnyalhatnak. A Szűz Mária mennybemenetelének szentelt templomban még azt kívánta a plébános, hogy az égi édesanya anyai szeretete, szelídsége álljon mellettük, s vezette a szombat délelőtt Zircről elinduló zarándoklatot.