Ipari 75: ,,Lesz Ipari Veszprémben, mert lennie kell"

– Ez egy jelentős évforduló – feleli a veol.hu-nak az intézményvezető. – Amióta az iskolához tartozom, azóta diákként a 40. évfordulón vettem részt, aztán kezdő tanárként az 50 évesen, kezdő igazgatóként a 60 évesen, azóta volt egy 70 éves is. Most itt 75., ezért egész éves, nagyszabású jubileumi programsorozattal készülünk.

Beszél arról is, hogy még nem kezdődtek el a programok, ám a napokban egy iskolatörténeti kiállítással szeretnének indítani, és szerveznek egy öregfiúk focitornát is, amelynek készül a regisztrációs felülete. Bíznak benne, hogy sok egykori diák jelentkezik, és több csapat méri össze erejét. Ugyanakkor 2024-ben lesz 20 éve, hogy legutóbb Ipari-bál volt, pedig ez jelentős esemény volt Veszprém életében annak idején. Ezért azon dolgoznak, hogy Ipari-bál is legyen. Az egész megkoronázása pedig jövő március végén egy jubileumi napok sorozat lenne, majd a tervek szerint a Veszprémi Petőfi Színházban egy gálával zárnák a jubileumi évet.

Szóba kerül ennek kapcsán az is, hogy az Ipari sokat látott épülete az utóbbi években folyamatosan megújult. A főépületen nyílászárókat cseréltek, idén pedig a laborszárnyat szigetelték, ottjártunkkor is dolgoztak a munkások. 

– Végre tényleg nem a málló vakolatot kell néznünk, hanem valóban szépen megújultunk – jegyzi meg Irányi László. – Szerencsére eszközfejlesztésekre is van lehetőségünk, az anyagi feltételek adottak ahhoz, hogy a diákok tanulhassanak. Aki ide bekerül, az nagyon hamar megtapasztalja az utánozhatatlan iparis hangulatot, amivel a gyerekek azonosulni tudnak. De ez így volt tíz és harminc éve is – tette hozzá az igazgató, sőt, az egykori öregdiákokkal beszélve 70 éve is. Ha másnak nehezen is, de Irányi Lászlónak elhisszük.

Egyébként, ha sétálunk egyet az iskolában, azonnak feltűnik, hogy mennyi zegzug van a régi falak között. A kis beszélgetős részektől a tanulókuckón át sportolásra alkalmas helyig. Közben megtudom, hogy tele van a suli. Igen, tele, szó szerint.

– Tavaly 900 diákunk volt, idén már csak 860 – derül ki. – Ez már egy kicsit optimálisabb, és szerintem ezt a létszámot még egy kicsit csökkenteni fogjuk az elkövetkező időben, mert nagyon nagy a tanulói létszám. Aminek persze örülünk, mert azt jelenti, hogy népszerűek vagyunk és sokan szeretnének ide járni. 

Érdekes volt hallani azt is, más igazgatók elmondják, hogy az övék egy családias iskola, ismernek mindenkit, aki az iskolába jár. Ezt ő nem mondhatja el. Irányi László leginkább a híres, meg a hírhedt diákokat szokta ismerni. Mégis: valójában családias a hangulat az Ipariban, amihez kellenek a diáktársalgók, amelyek a közösséget szervezik.

– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy itt végeztem, illetve amióta már igazgató vagyok, nagyon sok olyan egykori diákkal is találkozom, aki előttem végzett itt, vagy éppen utánam –  mondja. – Az iskolában valahogy mindig voltak olyan tanáregyéniségek, vagy mindig olyan volt a tantestület, hogy nemcsak tudást adtak nekünk, hanem nevelést is. 

Ami rímel az iskola szlogenjére, a ,,Nevelni és tanítani"-ra.

– Nekem is voltak olyan kiváló tanáraim, akik az egész életpályámra kihatottak – árulja el. – Akár Sándor László igazgató, aki a kémiatanárom volt, vagy Kövecses László igazgatóhelyettes, aki pedig a történelemtanárom. Utóbbi azt is meghatározta, hogy történelemtanár lettem később. Nagyon sokan vagyunk olyanok, akik ilyen egyéniségekkel találkoztak ebben az iskolában. Ezért van talán az is, hogy több mint tíz olyan kolléga van, aki itt végzett.

Szót ejtünk az iparis hagyományokról is, melyekből a Radnóti-menetet emeli ki. Ezt még Egyed László tanár úr indította el a '60-as években, és a mai napig él a tradíció. Ilyenkor az iskola közössége magyartanárokkal kisétál Szentkirályszabadjáig, ahol megkoszorúzzák a Radnóti-emlékművet. Megemlíti a házi labdarúgótornát, ahol baráti alapon összeállnak a gyerekek, majd egy egész éjjelen tartó rendezvényen reggelre marad egy csapat, amely megnyeri a derbit.

– A mai diákokon is látom, hogy büszkék arra, hogy iparisok – feleli egy másik kérdésre az Ipari igazgatója. – Szeretnek iparisok lenni. 

Felteszem még azt a kérdést is: milyen extra képzés van az Ipariban, ami csak elérhető van a vármegyében?

– Nemcsak a vármegyében, hanem tudtommal az egész országban csak nálunk van műanyag-feldolgozó technikusképzés nappali rendszerben – derül ki. – Vegyésztechnikus-képzés sincs másutt Veszprém vármegyében. 

Ha 25 év múlva esetleg beszélgethetnénk a 100 év apropóján, mi fogad majd minket? – teszem fel a kérdést beszélgetőtársamnak. 

– Bízom benne, hogy lesz Ipari, mert lennie kell – jelenti ki. – Ha ez a közösség együtt tud maradni, akkor az iskola megmarad olyannak, amilyennek szeretjük.