Hagyományt teremtenek Lesenceistvándon

A résztvevők minden korosztályt képviseltek, a gyerekek sem maradtak otthon, a nagyobbak megpróbálkoztak a fosztással, a kicsik rajzoltak. Az asszonyok pedig otthonkát, fejkendőt öltöttek és pogácsákkal, hagyományos süteményekkel, például laskával érkeztek. Volt, aki disznótoros kóstolót vitt magával, más a faluban ilyenkor szokásos csemegét, főtt, aszalt gyümölcsöt kínált. Munka közben emlékeztek a régi tollfosztásokra, amikor a szomszédoknál téli estéken összegyűlve készítették elő ily módon az ágyneműbe valót. Amíg járt a kezük kipletykáltak mindenkit, akit csak lehetett, ettek, ittak, nótáztak. A vicc kedvéért néhányan verebeket csempésztek a szobába, hogy azok aztán röptükkel alaposan összekeverjék a tollat, de a tréfa áldozata sem maradt adós sokáig, amint alkalom adódott, viszonozta a csínytevést. 

Verebet ezúttal senki sem vitt magával, de mivel a Magyar Kultúra Napját is ünnepelték egyben, többen verseket olvastak fel, az intézmény vezetője pedig köszöntőjében a hagyomány múltjáról beszélt. Amint Zámbó Mária elmondta, a Nyugdíjas Klub ötlete volt összekapcsolni az ünnepet a hagyománnyal, legyenek együtt az asszonyok, énekeljenek, fosszanak, hallgassanak verseket. 

- A nagyobb tollakról egykor lefosztották a pehelytollakat, a pihét megmosták, megszárították, zsákba gyűjtötték. A fosztás ideje ősz, tél volt, a falvak régi szokásai voltak a tollfosztások - emlékezett. 

Az idei fosztáshoz a tollat az asszonyok egyike gyűjtötte éveken át és őrizte mostanáig a padláson, mivel a faluban már nem tartanak libákat a házaknál, így toll sincs. A megfosztott tollat összegyűjtik és a hamarosan kialakítandó tájház ágyneműihez ajánlják fel.