Időtálló értékek – Horváth Szilárd az 1848–49-es forradalom eseményeiről

– Számunkra a hozzánk legközelebb álló a pesti forradalom, a március 15-ei események. Ha belegondolunk, hogy a reformkor időszaka, majd a forradalom és utána a kiegyezésig terjedő időszak, majd maga a kiegyezés egymással összefüggő események láncolata, akkor nagyjából hét évtizednyi távlatban gondolkodhatunk – mutatott rá Horváth Szilárd.

– Egy emberöltő időszakáról beszélünk, amelyben olyan korszakos egyéniségek alkottak akár a kultúra, akár a politika területén, akik nem csak abban a században voltak kiemelkedők, hanem időtállóak a ma embere számára is. Deáktól, Kossuthon, Széchenyin, Jókain, Irinyin, Eötvösön keresztül Petőfiig, és még hosszan lehetne sorolni a neveket. Olyan szellemiséget képviseltek, ami a gyerekek számára a mai napig fontos – fogalmazott az igazgató.

Az intézményvezető beszélt arról is, hogy a történeti tényeken túl, amit egy ünnep alkalmával fel kell, hogy idézzenek, a legfontosabb az számukra, hogy a gyerekeket életkoruknak megfelelő módon arra késztessék, hogy az összefüggéseket is lássák. Azt, hogy amit betöltünk a mai Európán belül, az nagyon sok tekintetben abból is gyökerezik, ami akkor itt, a XIX. század közepe táján történt Magyarországon.

– Könnyű azt mondani bármilyen helyzetben, hogy az nem tőlünk függ. Sok minden nem, de nagyon sok minden igen, és ami tőlünk függ, azt bizony nekünk kell a kezünkbe venni. Jó példa erre ez a forradalmi időszak, hiszen itt az egyén és a közösség, az érzelmi és az érdek kettőssége egyszerre jelent meg. Az egyéni szabadsággal, ami után az egyén vágyott, megjelent párhuzamosan a nemzeti szabadság, a nemzeti önrendelkezés utáni vágyódás. Ez nagyon ritkán van ennyire szignifikánsan együtt. Az, hogy egy nemzet akart önállóvá és szabaddá válni nem csak Magyarországon, hanem Európa több országában is – tette hozzá.

Szerinte a nemzeti önrendelkezés, a szabadságtudat, a polgárosodás mind-mind olyan fogalmak, amelyek időt­állóak. 2024-ben és 1848-ban ezek ugyanúgy meghatározó fogalmak az emberek számára, egyfajta alaptézisek az életünkben. Egyébként érdekes tény, hogy 1898-ig nem ünnepeltük hivatalosan március 15-ét, hiszen a levert forradalom után erre nem volt mód, de az 50. évfordulóján mégis lehetővé tették. Azonban nem március 15-ét, hanem április 11-ét, vagyis az áprilisi törvények szentesítésének a napját, ami egyébként szintén nagyon jelentős esemény volt, a feudális viszonyok lezárását jelentette.

– Amikor a rendszerváltást követően 1991-től hivatalosan is állami ünneppé vált március 15-e, akkor úgy gondolom, hogy méltó helyre került a magyar mindennapok során és az emberek életében is. Nagyon jó érzés azt látni, akár egy intézményi műsor keretében, hogy a gyerekek az ünnepi légkört is megtisztelve felöltöznek ünnepi ruhába, és fontosnak tartják, meghallgatják a többiek műsorát – hangsúlyozta Horváth Szilárd.