Örökbe fogadja a jegesmedvét a balatoni közösség (videó)

Zoltán örömmel vezette a jegesmedve kifutójához a vendéget, ahol számos információt is elmondott a maciról. Így egyebek mellett azt, hogy náluk már az 1800-as évek végén is volt jegesmedve, a kifutó 1912-ben épült meg. Ez az állat a legnagyobb medvefaj, több száz kilót nyom, az Északi-sarkvidéken él. Élőhelyén leginkább húst eszik, például fókát. A sarki télben sokáig sötét van, el is ássák magukat egy havas üregbe és ott hozzák létre a bocsokat nyugalomban, csendben, sötétben. Ők téli álmot nem alszanak. A bundája azért fehér, hogy beleolvadjon a környezetbe, el tudjon bújni. 

Hanga Zoltán a kérdésre, hogy az éghajlatváltozás veszélyezteti-e a fajt, azt mondta, sajnos zsugorodik az élőhelyük, tűnnek el a jégtáblák. Megjelent az ember is a nyersanyagért, mert a jég eltűnésével könnyebb felszínre hozni azokat, főként a kőolajat. A jegesmedve védett állat, sajnos orvvadászatról lehet hallani, szigorúan tilos kilőni. Ez nem is veszélyezteti az állományt, szemben azzal, hogy mind kevesebb a jég, amin élnek. A hó eltűnése az ökoszisztémát érinti kedvezőtlenül, ami alapvető szerepet játszik az ottani élet körforgásában. A turizmus nem zavarja, illetve nem befolyásolja az életüket. Mint ismert, a fővárosi állatkert a hasonló helyek között az európai lista élvonalában áll. Pribék István megjegyezte, azért döntöttek a jegesmedve név mellett, hogy ezzel is ráirányítsák a figyelmet a faj megvédésére. A jegesmedvék vezetője azért ment Budapestre, mert Veszprémben nincs ilyen állat.