Klasszikus stílusú mesterember

2017.12.18. 11:00

Album készült Muzsinszki Nagy Endre méltatlanul elfeledett alkotásaiból

Aki elfogultság nélkül lapozza végig a könyvet, nem mondhatja, hogy nem egy nagy művésszel állunk szemben – jelentette ki Márfi Gyula érsek a Muzsinszki Nagy Endre műveit összefoglaló album bemutatása során vasárnap délután a veszprémi Szent István ferences templomban.

Leitner Vera

Márfi Gyula a művészeti albummal. Az érsek beszélt a festőművész munkásságának fontosságáról Fotó: Penovác Károly

Az Én vagyok a világ világossága – Muzsinszki Nagy Endre festményei Jézus életéről című művészeti albumot mutatta be tegnap a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény. Az album Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke papi szolgálatának ötvenedik, főpásztori szolgálatának huszadik évfordulója alkalmából jelent meg, s a vasárnapi könyvbemutató során egyben az aznap 74. életévét betöltő érseket is köszöntötték. Az eseményen a látogatók testközelből is megcsodálhatták Muzsinszki Nagy Endre Angyali üdvözlet, a Vizitáció, a Három királyok, A Három királyok imádása és A pásztorok hódolata című festményeit a templomban.

A könyvbemutató a Mendelssohn Kamarazenekar művészeinek adventi koncertjével kezdődött

Az esemény a Mendelssohn Kamarazenekar művészeinek adventi koncertjével kezdődött, majd az album előszavát is jegyző Márfi Gyula érsek beszélt a festőművész munkásságának fontosságáról.

- Muzsinszki színérzékenysége, rajztudása alapján tagadhatatlanul a nagy művészek közé sorolandó. Ez akkor is így van, ha életének utolsó szakaszában, a kommunista időkben semmiféle elismerést nem kapott – hangsúlyozta az érsek, aki – mint azt a bevezetőben is megfogalmazta – Muzsinszkit Johann Sebastian Bach zeneszerzőhöz érzi közelállónak, hiszen mindketten rossz időben és rossz helyen éltek, művészetüket saját korukban nem ismerték el. – Pedig Muzsinszki is az a fajta mesterember volt, aki a selejtet nem ismerte, aki azt a klasszikus stílust hozta magával, melynek alapján nem adott volna ki a keze alól selejtes művet akkor sem, ha jó pénzt fizetnek érte, munkáiban hihetelen igényesség figyelhető meg. Ami pedig engem ennél is mélyebben érint képeiben, az a hit, amely ezekben a képekben érvényesül, az Úr Jézus Krisztus iránti elkötelezett szeretet.

A kétszáznyolcvannyolc oldalas könyv a templomfestő, hadifestő, festőművész Muzsinszki Nagy Endre Én vagyok a világ világossága című olajfestmény-, grafikai és színvázlatciklusát mutatja be újszövetségi idézetekkel kiegészítve. Az albumban összesen 243 alkotás, köztük 81 nagyméretű olajfestmény, 81 grafika és 81 színvázlat található. A szerkesztők a művek összerendezése során törekedtek rá, hogy három fejezetben, az evangélisták elbeszélései alapján kronológiai sorrendben mutassák be Jézus életét a születéstől tanításán, csodatételein át haláláig, feltámadásáig. A kötetben az egyes műveket bibliai idézetek és a Magyar Katolikus Lexikon szócikkei kísérik.

Márfi Gyula a művészeti albummal. Az érsek beszélt a festőművész munkásságának fontosságáról Fotó: Penovác Károly

Udvarhelyi Erzsébet, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója ismertette Muzsinszki Nagy Endre pályáját. A festőt az első világháború előtt templomfestészeti munkáiról ismerte a magyar közönség, az első világháború kitörésekor a frontról rajzos tudósításokat küldött, hadifestői művészete kordokumentum értékű. A hazai és nemzetközi művészeti életben is egyre eredményesebb művész számára 1929-ben nagy sikert jelentett, mikor megbízást kapott arra, hogy a jeruzsálemi Dormitio-bazilika Patrona Hungariae magyar kápolnájában megtervezzen egy tizennyolc négyzetméteres mozaikot. A mű felavatása után kimerült Muzsinszki súlyosan megbetegedett, s fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul, megfesti Jézus életének történetét, ígéretét később meg is tartotta. A művészt a II. világháború előtt Siófok és a Balaton festőjeként is számon tartották idehaza, 1939-től pedig már balatoni tájképei biztosították a megélhetését. A világháború után visszavonultan, elfeledve élt az egykor ünnepelt festő, az ’50-es, ’60-as években képzőművészeti szabadiskolát alapított Siófokon, s ekkor már csak tanítványainak élt. A művész bibliai képsorozata halála után a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményhez került, azóta annak gyűjteményét, illetve a Veszprémi Érsekséget gazdagítja.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában