A pálos rendről rendeztek konferenciát Nagyvázsonyban

A konferencia a Civil Régészeti Alap Egyesület, a Magyar Pálos Rend, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Laczkó Dezső Múzeum, illetve Nagyvázsony község önkormányzata összefogásával jött létre.

– A cél, hogy ha már ez az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, és az ország történelmében politikai és gazdasági értelemben is hatalmas szerepet játszott, valamint Európa történetében is meghatározó pontokon volt jelenen, akkor elérjük, hogy alaposan kutassák és feldolgozzák a pálos szerzetesek tárgyi örökségét, a mindennapi életüket, történeti hagyatékukat – fejtette ki Papp Attila, a Civil Régészeti Alap Egyesület vezetője, aki hozzátette, míg korábban főleg egyháztörténeti szempontból kutatták ezeket az emlékeket, illetve szerveztek konferenciát, az utóbbi években az emlékhelyek régészeti, történeti szempontú kutatásai kerültek előtérbe.

– Az első ilyen konferencia 2016-ban volt Balatonszemesen, melynek célja az volt, hogy kimondottan a pálos rend régészeti örökségére fókuszáljon. Beemeltük a rendet a kutatásokba, ezért a semmit róluk nélkülük elv alapján egy folyamat indult el, úgy, hogy a pálos tartományfőnökség, illetve a szakma képviselői között mára napi szintűvé vált a párbeszéd, valódi közös munka indult el, melynek lendületéről tanúskodik, hogy az azóta eltelt két év alatt minimum megduplázódtak a pálos emlékekről szóló kutatások száma – mondta el Papp Attila.

– Nagyon örülök a kutatásoknak, melyek a pálos rendet érintik, annak múltjával foglalkoznak, mivel ezek segítenek bennünket, pálosokat, hiszen jobban megismerhetjük saját múltunkat, és ez bennünket is segít, gazdagít – mondta el Csóka János pálos tartományfőnök, hozzátéve, örömre ad okot az is, hogy a kutatások, konfereciák egy sokrétű összefogás keretében zajlanak, melyhez nagyon sokan, önkormányzatok, múzeumok, egyetemek, nemzeti parkok, erdészetek is kapcsolódtak.

Fábry Szabolcs polgármester az esemény megnyitóján arról beszélt, hogy az a fajta lelkület, szellemiség, melynek a magyar pálos rend a hordozója, közösségi, nemzeti értelemben, egy faluközösség és a magánélet terén is segíti az embereket az elviselhetetlennek tűnő személyes kudarcok, vereségek után újra és újra talpra állni. – Ez igaz a magyarság és Nagyvázsony történetének vonatkozásában is. Ez az a lelkület, melyet megközelítőleg egy emberöltőig élvezhetett Nagyvázsony – hiszen körülbelül ennyi ideig állt a XV. században épült pálos kolostor a közeli erdőben –, s mely máig itt maradt – fogalmazott a polgármester.