Mély tartalmi üzenetet hordoz ma is a népszerű magyar musical

A 45 éves popfesztivál tiszteletére Vándorfi László újragondolt rendezésében a darabot tavasszal láthatta a veszprémi közönség. Az azóta sikert sikerre halmozó előadás különlegessége többek között abban rejlik, hogy a rendező a 23 évvel ezelőtt a Petőfi Színházban játszott produkcióhoz nyúlt vissza. Abban az emblematikus darabban indult el Novák Péter és Gazdag Tibor énekes-színészi karrierje. Kuriózumként, ismét kettejüket láthatták a nézők Manuel és József szerepében, a Pannon Várszínház teljes társulatával és további harminc szereplővel kiegészülve, monumentális erővel bíró színpadi jelenlétben.

Az örök érvényű történetben felvetett társadalmi problémákról elmondható, hogy 45 év elteltével egyre csak mélyültek. A külföldre szakadt magyarok identitásválsága, a faji és nemi másságok, a drog- és alkoholproblémák, az erőszak kezelhetetlensége, a fiatal generáció útkeresése egész Európát érintő társadalmi problémákká nőtt. Az első magyar rockmusicalként számon tartott darab komplexitását a Déry Tibor kisregényéből Pós Sándor által színpadra alkalmazott szövegek, Presser Gábor zseniális zenéje és Adamis Anna feledhetetlen dalszövegei adják. A bravúros nyitójelenet egy LGT-dal applikációjával indult, Novák Péter és Gazdag Tibor előadásában. A refrén soraival – „csak az jöjjön, aki bírja, aki tudja, hogy végigcsinálja” – reflektáltak a művészek a visszatérésükre, hitelesítve az újragondolt szerepmegformálásuk létjogosultságát.

A mű cselekménye egy amerikai rockfesztiválon bontakozik ki, melynek középpontjában egy magyar emigráns házaspár, valamint egy Meredith Hunter nevű színes bőrű férfi meggyilkolásának körülménye áll. A hatalmas tömegben a montanai fesztiválra igyekező fiatalság között ott van valahol Eszter is, a darab kulcsfigurája, akinek keresésére József, a férje elindult. Eszter a szabadságot keresi, de nem a szabadosságot, amelytől József annyira félti. Nem alaptalan félelmét egyértelműen kifejezték Krámer György koreográfiái, amelyek a zene és a dalszövegek szimbiózisába tökéletesen illeszkednek és hűen ábrázolják a kábítószermámorban úszó fiatalságot. Amikor pedig a cselekmény eljut arra a pontra, hogy tulajdonképpen az elkeseredettségét olykor cinizmussal elfedő Manuel és a kábítószerfüggő René és mindenki Esztert keresi, szembesülünk a keresés szimbolikus üzenetével. Eszter a tisztaság, az emberség jelképe abban az elidegenedett világban, melytől végül nem szabadult. Hát „Valaki mondja meg…”