2019.05.01. 07:00
Erdélyi régizene-együttes adott koncertet a református ótemplomban
A Romániából érkezett Flauto Dolce régizene-együttes adott ízelítőt az érdeklődőknek hazája területeinek 17-18. századi hangzásából a pápai református ótemplomban.
Az erdélyi Flauto Dolce együttes adott régizene koncertet a református ótemplomban Fotó: Laskovics Márió/Napló
Fotó: Laskovics Márió/Napló
Az erdélyi Flauto Dolce együttes adott ingyenes régizene-koncertet Saltus Carpaticus címmel, korabeli hangszereken múlt szombaton a református ótemplomban. A hangversenyt meghallgatták a Pápai Református Teológiai Akadémia Kárpát-medencei Protestáns Teológus Találkozóján részt vett hallgatók. A közönséget Németh Tamás rektor köszöntötte, s elmondta, az Erasmus program keretében valósult meg a Majó Zoltán (művészeti vezető, furulyák), Szabó Mária (furulyák), Miklós Noémi (csembaló, orgona) és Mihaela Maxim (szoprán) alkotta kvartett koncertje.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetemen oktató Majó Zoltántól megtudtuk, 2000-ben alapította a formációt, amely 17-18. századi elődeink zenéjét szólaltatja meg korabeli hangszerek felhasználásával. Mind a négyen a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia végzettjei.
– Nevünk édes fuvolát jelent, ami Magyarországon furulya néven ismert. Régi hangszerek pontos másain játszunk, orgona hiányában ezúttal csak csembalón, illetve ütős hangszerekkel színesítettük műsorunkat. A szoprán énekhang pedig szépen beleolvad a különféle furulyákéba – jellemezte az együttest.
A repertoár kapcsán elmondta, a kora és késő barokk zene bemutatásán túl céljuk hazájuk régi zenéjének népszerűsítése külföldön. A mai Románia területén sokfajta népcsoport élt, ezért a magyar és a román mellett a szász, az örmény, a cigány, a máramarosi haszid kultúra zenéjéből szintén adtak ízelítőt. A műsor főleg ismeretlen szerzők műveiből építkezett, részben a 17. századi Kájoni-kódexből került ki.
– Románián kívül felléptünk már Olaszországban, Spanyolországban, Izraelben, Franciaországban, Svájcban, Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Magyarországon, Szlovákiában és Szerbiában. A nyugat-európai embernek teljesen ismeretlen, szürke ez a Bécstől keletre fekvő világ – tette hozzá Majó Zoltán.