Trianon árnyékában: előadás és könyvbemutató a Padányiban

Közöttük először vett részt nyugdíjasként Márfi Gyula érsek. A fokozott érdeklődés nyilván az előadónak szólt: Raffay Ernő történész, politikus, volt országgyűlési képviselő, az Antall-kormány politikai államtitkára, a Károli-­­egyetem tanára Trianon-előadása volt az ígéret.

A vendéget ötven éve foglalkoztatja a téma, amit a kivetítőn látható, darabokra szakított Magyarországgal illusztráltak a szervezők. Trianon mindenkire hat, kire így, kire úgy, de annyi biztos, hogy egyik oldalon sem csillapodtak a szenvedélyek, hiába múlt el már száz év az első világháborút követő országcsonkítás óta. Raffay Ernő szerint, ha nem történik semmi, 80–100 év múlva az erőszakos etnikai elnyomás hatására határainkon túl elfogy – teljesen beolvad – a magyar lakosság. Úgy véli, a történelem hoz helyzeteket – ilyen volt 1968 Csehszlovákiában, vagy a délszláv háború, amikor lépni lehetett volna.

Milyen is a határon belüli magyarok hozzáállása a Trianon-történethez? Van, aki elfogadja, mert az már történelem; van, aki autonómiáért harcol a határon kívülieknek, de azt meg nem támogatja az Európai Unió. A harmadik csoportba az előadóval együtt azok tartoznak, akik a területi revízióban bíznak, abban, hogy megfelelő feltételek esetén visszaalakulhatna az a térkép.

A téma egy kiadványban is megjelent ezen az estén; a Lővey Lilla–Váradi Péter Pál szerzőpáros Erdély sorozatának 48. kötetét hozta el. Fotókkal, versekkel emlékeztetnek a könyvben arra a helyzetre, amelybe a Trianon békediktátum révén került az erdélyi magyarság.