Kisebb nehézségek után gördülékenyen álltak át digitális oktatásra a zirci iskolák

A bakonyi kisvárosban három iskola is működik, ezek közül egy alap-, kettő pedig középfokú. A járványhelyzet miatt március idusán az általános és a középiskoláknak is át kellett állniuk a digitális tanításra.

– A kezdeti nehézségeket leküzdöttük, mára minden pedagógus önállóan, otthonról dolgozik. Intézményünk nyitva van, kollégáink szükség esetén igénybe vehetik az iskola infrastruktúráját – mondja el érdeklődésünkre Horváth Attila, a PSZC Reguly Antal Szakképző Iskolája és Kollégiuma igazgatója. Az intézmény fenntartója a Pápai Szakképzési Centrum, a digitális oktatás működtetéséhez létrehoztak egy operatív munkacsoportot, melynek a centrum teljes vezetése és a tagintézmények vezetői a tagjai. A munkacsoport mindennap online konferencia-megbeszélést tart. Ennek jegyében a centrum vezetői által kidolgozott egységes eljárásrendnek megfelelően történik a digitális oktatás.

– Gördülékenyen vette minden érintett az átállást. Azoknak a diákoknak és tanároknak, akiknek nem volt meg az otthoni eszközellátottság, kölcsönöztünk iskolai gépeket erre az időszakra – értékeli a helyzetet Balázsné Györek Zsuzsanna, a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. – Megállapodtunk abban, hogy az órarendhez ragaszkodunk. A tanulók naponta kapnak feladatokat, de mindig csak annyit, amennyi a tanóra elvárása lenne. Próbálunk törekedni a mértékletességre, figyelembe venni azt, hogy ne terheljük túl a diákokat, ne támasszunk velük szemben megvalósíthatatlan követelményeket. A végzős osztályoknál nagyon fontos az érettségire, szakmai vizsgára való felkészítés. Szerencsére ebben az időszakban általában már ismétlünk, ami a digitális oktatásban tökéletesen megvalósítható.

A Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskolában már kevésbé volt zökkenőmentes az átállás Burján István igazgató szerint: – A tanárok, a diákok és a szülők is felkészületlenek voltak a digitális oktatásra. Mindössze két napot kaptak az általános iskolák, hogy a feladatot megoldják, ennek ellenére gyorsan megszületett a mindenki számára elfogadható akcióterv. Nehezebb helyzetben az alsó tagozat volt, ők gyakorlatilag csak szülői segítséggel tudják megoldani a digitális oktatást.

Az általános iskola igazgatójától azt is megtudjuk, hogy az intézmény weblapján keresztül történik a távoktatás, ide kerülnek fel heti bontásban az órarendben szereplő órák számának megfelelően a tananyagok. Több csoportban felépítettek online tantermeket is, amihez a Google Classroom szolgáltatást használják, de további alkalmazásokat is igénybe vesznek az adott feladatok megoldására. A szakképző iskolában a tanárok és diákok a hatékony tanulás és kapcsolattartás érdekében a Google lehetőségein túl egyéb programokat is használhatnak. Az oktatás adminisztrációja a szülő és gyermek által jól ismert Kréta elektronikus rendszerben is követhető. A gimnáziumban is gyorsan kitalálták, hogy milyen platformokat használjanak a távoktatáshoz, a nevelőtestület ezt elfogadta, és már az első napon mindenki ennek megfelelően megkezdhette a munkát.

Balázsné Györek Zsuzsanna úgy látja, a legnagyobb nehézséget a digitális oktatásban a személyes kontaktus hiánya jelenti: – A tanításban nagyon fontos, hogy együtt éljünk a tanítványainkkal, érezzük a rezdüléseiket, lássuk a szemüket, a nonverbális jeleket, a hangulatukat. Fontos lenne az azonnali segítségnyújtás még akkor is, amikor a diák nem is tudja, hogy iránymutatásra volna szüksége.

Horváth Attila a távoktatás előnyeire, jövőben történő hasznosíthatóságára is kitér: – A digitális kompetenciája mindenkinek fejlődik ebben a munkarendben, és ez a szakképzés új rendszerében is előtérbe kerül a következő tanévben. Biztos vagyok benne, hogy a most alkalmazott digitális oktatási lehetőségek a veszélyhelyzet végeztével több pedagógus esetében továbbra is használatban maradnak. Szülők és diákok számára készített kérdőívekkel a problémákra is fényt derítünk, mert fontosnak tartjuk, hogy sikeres legyen a digitális munkarendben folytatott munkánk, szükség esetén változtassunk azon.

Burján István szerint is van előnye a digitális oktatásnak, ugyanakkor a hátrányokat is sorolja, így például a tanárok és a tanulók tíz–tizenkét órát töltenek naponta a számítógép előtt, sok feladatot kell megoldaniuk, nehezen tudják beosztani az időt. Voltak olyan diákok, akik nem rendelkeztek megfelelő eszközökkel, nem volt elérésük az internethez sem. Ők eleinte papíron kapták meg az anyagokat, de mára náluk is megoldódott az elektronikus elérés.

A két középiskolában a gyakorlati oktatást is digitálisan kell megvalósítani, de az igazgatók szerint ez is kivitelezhető. – A művészeti képzésben a diákok lefényképezik a munkafázisokat, majd elküldik a tanárnak, aki erre reagál, segítséget nyújt, korrigál. Szerencsére nagyon jól működik a tanár–diák kommunikáció – mondja Balázsné Györek Zsuzsanna, a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és AMI igazgatója, ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy a digitális oktatás a szakmai tárgyaknál is jóval nagyobb leterhelést jelent a pedagógusoknak, mint az iskolai munka.

A PSZC Reguly Antal Szakképző Iskolájában a diákok jellemzően projektfeladatokat kapnak a gyakorlati oktatás keretében, így például a cukrász- és a szakácsszakmát tanulók otthon, tanári útmutatás alapján, illetve szülői segítség, felügyelet mellett készítenek ételeket, amit fotóval dokumentálnak – tudtuk meg Horváth Attila igazgatótól, aki arról is beszélt, hogy a duális szakképzés keretében külső képzőhelyeken lévő tanulóik gyakorlati oktatását is meg kell oldaniuk. – Ez történhet a korábbiak szerint, amennyiben a képzőhely biztosítani tudja a higiéniai előírásokat és erről nyilatkozik is, illetve digitális munkarendben, projektfeladatok megoldásával.