A Pegazus új bábjátéka felvonultat mindent, amiért a színházat szeretjük

A 2019–2020-as színházi évad harmadik Pegazus-bemutatója egy szimpla szerelmi történetnek indul egerek nyelvén elbeszélve: Cincike és Bendegúz megismerkedése gyorsan románcba fordul, azonban Papusnak nem tetszik lánya választottja, mivel szerinte az udvarló rangon aluli család sarja, így nem ér fel az ő szeme fényéhez. A maradi, vaskalapos egérpapa persze nem akar rosszat Cincikének, hiszen a tökéletes férjjelölthöz szeretné hozzáadni, ám sok szülőhöz hasonlóan megfeledkezik róla, hogy a szerelem nem parancsra lobban lángra, és az általában nem működik, ha apa vagy anya választ párt a gyermekének. Tehát az egérvilág Rómeója és Júliája nem lehet egymásé, de Papus becsületére legyen mondva, lelkiismeretesen keresi az igazit lányának, miközben Bendegúz sem mond le szíve választottjáról.

Már a vőjelöltek castingja is igencsak tanulságos – és mulatságos – a különböző, jól ismert jellemvonások kifigurázásával, az egérpapa egyre aktívabb keresgélése pedig újabb elgondolkodtató konklúziókat tartogat a tökéletesség hajszolását, illetve a legkézenfekvőbb választás figyelmen kívül hagyását illetően. A drámát és a társadalmi, morális mondanivalót kellőképpen ellensúlyozza az eleinte a karakterekből, majd pedig a cselekmény fordulataiból egyaránt táplálkozó humor, amely a történet előrehaladtával egyre inkább átveszi a központi szerepet a bábjátékban, színtiszta komédiává alakítva azt. A csúcspont Bendegúz népmesei próbatétele során következik be, amikor a hősszerelmes egér kimászik a slamasztikából a „bádogkutya” színre léptetésével. Ez a jelenet a Pegazus Színház 2019–2020-as évadát tekintve is a „koronát” jelenti: a mese bonyodalmát egy olyan meglepő és kreatív húzás oldja meg, amit ritkán látni.

A járványügyi helyzet miatt az Egérrágta meséket csak néhány meghívott vendég láthatta élőben a sajtóbemutatón, a Pegazus bérletes gyermekközönségéhez a digitális technika segítségével jut el a zenés bábjáték. Ez a kényszermegoldás korántsem ideális, hiszen a színház és a publikum szimbiózisa teremti meg az igazi varázslatot, de ugye a jelenlegi szabályok miatt nincs jobb lehetőség egy előadás célba juttatására. Ám talán sokan nem is gondoltak előzetesen a mostani helyzet azon hozadékára, hogy milyen egyértelműen bebizonyosodik: a kánon szerint gyerekeknek szóló Pegazus-bábjátékok valójában kortalanok, és a nagykorúak is jól szórakoznak rajtuk. Az Egérrágta mesék sajtóbemutatóján ez történt, ugyanis a színpadon látottakra például rendre hangosan rácsodálkozó, ujjongó, vagy éppen a szereplőknek szurkoló kicsik helyett a közönség soraiban most felnőttek mosolyogtak, nevettek önfeledten.

Az Egérrágta mesék (egy kivétellel) nem vonultat fel egyedülálló díszleteket, virtuóz képi világot, de ezek egy cseppet sem hiányoznak, mivel ezúttal a változatos, tökéletes ütemű cselekményen és a sziporkázó humoron van a hangsúly. Nevezhetjük ezt akár Pegazus-humornak is, ami minden korosztályhoz utat talál. A legtökéletesebb példa erre a „bádogkutya”, melynek megjelenése a gyerekek számára meglepő és vicces, míg a felnőtteknek meglepő és abszurd, de a végeredmény felszabadult nevetés itt is, ott is. Végh Zsolt lubickol Papus és a macska szerepében, Sarkadi Nagy László pedig szemmel láthatóan hatalmas kedvvel írta bele minden tapasztalatát, tudását és fantáziáját a forgatókönyvbe, a dialógusokba. Hiába tudjuk már az elején, mi lesz a mese vége, a cselekmény váratlan fordulatokkal van átszőve, melyek újra és újra képesek meglepetést okozni.

A Pegazus Színház saját szerzeményű bábjátékai azért igazán különlegesek, mert egyszerre tisztelegnek a világirodalom legnagyobbjai és a magyar népmesék előtt, miközben magukon viselik a pápai teátrum markáns, egyedi stílusjegyeit, jellemzőit. Ezért téves az a megközelítés, hogy „egyszerű” gyermekelőadások kerülnek ki a Pegazus-műhelyből, tudniillik amit Sarkadi Nagy László és Végh Zsolt vezetésével a színpadon láthatunk, az a színházművészet legjava.

Az Egérrágta mesék három színésznek köszönhetően – Rózsa Molnár Henrietta, Simon Botond és Végh Zsolt játékával – kel életre a színpadon. A bábjátékot Sarkadi Nagy László írta, tervezte és rendezte, míg a zenéjét Kövi Szabolcs szerezte.

A pápai színházhoz kapcsolódó hír, hogy a járványügyi helyzet következményeképpen idén nem tudják megszervezni a hagyományos, népszerű nyári gyermekfesztiváljukat, a Pegazus Parádét. A következő évadban is három új bábjátékot mutat be a társulat, ez a Fehérlófia című magyar népmese, a Hans Christian Andersen-féle Hókirálynő, valamint a Purnululu névre keresztelt saját szerzemény lesz.