Tolkien veszprémi „helytartója” az íját is tünde írással díszítette

Milyen indíttatásból és mióta foglalkozol Tolkien munkásságával?

- Régi történet ez. A Gyűrűk Ura- és a Hobbit-könyvekkel (ez utóbbi akkor még csak a Szobotka-féle Babó címen volt elérhető) a katonaság alatt találkoztam, 1997-ben. Egy budapesti barátom adta kölcsön őket. Nagyon tetszettek, annak ellenére, hogy a fantasy műfaj nem tartozik annyira a kedvenceim közé. Mindenesetre akkoriban jelent meg a Szilmarilok, abba azonnal beleszerettem. Nehéz olvasmány, igaz; nagyon sok a személy- és helynév, ráadásul ezek idegenül is hangzottak a különféle tünde és egyéb nyelveken. Ám mivel nyelvtanár vagyok, és egyik hobbim a nyelvek és a nyelvészet, boldogan lapozgattam a könyvet előre-hátra, visszakeresve egy-egy névre, tanulmányoztam a végén lévő szószedetet, és nagyon megtetszettek a tünde nyelvek. Aztán jöttek a filmek, és onnantól nem volt megállás!

Lenyűgözött ez a kitalált világ, az, hogy a nyelvekkel, helyszínekkel sokkal hihetőbbé tette a szerző az egész történetet.

Hasonló „trükköt” azóta is alkalmaznak az írók, gondoljunk csak a Star Trekre vagy a Trónok harcára.

J. R. R. Tolkien (ejtsd: tolkín), teljes nevén John Ronald Reuel Tolkien (Bloemfontein, Oranje Szabadállam, 1892. január 3. – Bournemouth, Anglia, 1973. szeptember 2.) angol író, filológus, egyetemi professzor, festő, az egyetemes irodalomtörténet egyik legolvasottabb, egyik legelismertebb és egyik legnagyobb hatású alakja.

Mindenesetre lassan másfél évtizede foglalkoztat komolyabban Tolkien világa, elsősorban a nyelvek: e témában számos előadást tartottam, tavaly megjelent egy quenya (az egyik tünde nyelv) nyelvtankönyvem, illetve idén az általam szerkesztett quenya-magyar szótár.

Hazánkban (illetve Veszprémben vagy a megyében) kik és hogyan ápolják Tolkien szellemi örökségét?

- Országos szinten a 2002-ben alapított Magyar Tolkien Társaságot (MTT) emelném ki, amelynek én is tagja vagyok. Az MTT nagyon sokrétű munkát végez: rendszeresen szervez táborokat nyáron, külön gyermekeknek is, őszi és tavaszi művészeti találkozókat, levelező versenyeket, vers- és novellaíró vetélkedőket, klubokat. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a külföldi Tolkien-társaságokkal is. Tudományos területen is aktív a társaság: több alkalommal szerveztek komoly tudományos konferenciát. Számos kötet jelent meg az MTT jóvoltából: atlasz, tanulmánykötetek, az említett nyelvkönyvek, nehéz lenne mindet felsorolni.

Emellett nagyon fontos tevékenység, hogy a filmek szinkronjaiban, valamint a megjelenő könyvek fordításaiban is szakértőként vett részt a társaság.

Egyik legnagyobb rendezvényünk a Tolkien-születésnap, amit évről évre megtartunk, előadásokkal, játszóházzal, vásárral egybekötve. Mindemellett honlapot is üzemeltetünk, ahol ismeretterjesztő cikkek, fórumok várják az érdeklődőket. Számos alkalommal tartottak előadást vagy egyéb rendezvényt vidéken is, például itt Veszprémben vagy a Művészetek völgyében. Emellett van az MTT-nek egy időszakos kiadványa, a Lassi Laurië (Aranyló levelek), amelyben ismeretterjesztő cikkek, tábori beszámolók, fotók, versek, tanulmányok olvashatók. A Facebookon is található több rajongói csoport az említett MTT hivatalos oldala, csoportja mellett.

Mi lehet az oka, hogy Tolkien univerzuma 65 évvel a megjelenése után is ekkora népszerűségnek örvend?

- Tolkien műve egyedülálló a maga nemében: nyugodtan kijelenthetjük, hogy igazi mítoszteremtő volt. A tanítás és kutatás mellett – hiszen alapvetően nyelvészprofesszor volt – gyakorlatilag egész életében a történeteivel foglalkozott. Óriási munkásságát azóta sem sikerült felülmúlni; bátran ki merem jelenteni, hogy a fantasy műfajban legalább akkorát alkotott, mint a sci-fiben Isaac Asimov Alapítvány vagy Frank Herbert Dűne című művei, illetve, ha a filmeket nézzük, a Star Wars. Ne feledjük, hogy Tolkien munkássága nem merül ki a legismertebb műveiben, a Gyűrűk Urában és a Hobbitban: ott van még a Szilmarilok, a 12 kötetes History of Middle Earth (Középfölde történelme), amelynek magyarra fordítása és kiadása folyamatban van, a Húrin gyermekei, a Gyűrű keresése, Beren és Lúthien, Gondolin bukása és még sorolhatnám. Az említett könyveket egyébként az író idén januárban elhunyt fia, Christopher Tolkien szerkesztette apja kéziratai nyomán. A filmek további fantasztikus népszerűséget hoztak a műveknek. Tudom, hogy elfogult vagyok, és éppen ezért nem tartom valószínűnek, hogy valaha is túl fogják ezt szárnyalni.

„Valahányszor beteg vagyok, mindig ezt olvasom”

Göncz Árpád, aki az első 11 fejezetet fordító Réz Ádám halála után folytatta és befejezte A Gyűrűk Ura magyarítását, eleinte ki nem állhatta a regényt – írja egy cikkében az Origo. Mivel rohamtempóban, napi huszonöt oldalt kellett megcsinálnia belőle, mikor végzett a munkával, úgy vélekedett a műről, hogy „ez a világirodalom legnagyobb kerti törpéje, úgy viszonylik egy damaszkuszi kardhoz, mint egy fröccsöntött vásári játék kard”. Később jelentősen finomított a véleményén: „Ha valaha volt tett, amely mellett teljes joggal ki tudunk állni, akkor az ennek a regénynek a megalkotása volt. Ezt meg kellett írni.” Sőt azt is bevallotta: „Valahányszor beteg vagyok, mindig ezt olvasom.”

Mit üzen Tolkien a 21. századi embernek? Van-e olyan eleme a mitológiájának, amely napjainkra nézve is érvényes?

- Részemről az a legnagyobb öröm, ha az emberek, főleg a fiatalok olvasnak! Sajnálatos, hogy manapság divat lett a „nem szeretek olvasni” szlogen… pedig az olvasás rengeteget ad az embernek. Fejleszti a képzelőerőt, a logikát, a nyelvet, szinte mindent! Nem helyettesítheti a film sem, hiszen ott a rendező elképzeléseit látom viszont, ami nagyban eltérhet attól, amit én az olvasás során elképzeltem. Viszont aki megszereti Tolkien világát, az el is olvassa a könyveit. De hogy konkrétabban feleljek a kérdésre,

úgy gondolom, hogy a barátság, hűség, önzetlenség, hit, kitartás, bátorság, igazságérzet és még sorolhatnám jó hosszan, mind olyan, a könyvekben megjelenő alapvető emberi értékek, amelyek mindig is időtállóak lesznek.

Ennek nem szabad változnia! És ebben Tolkien művei bizony komoly értéket képviselnek. Gondolok itt többek között Gandalf önfeláldozására Mória bányáiban, vagy Samu és Frodó hősiességére, Arwen és Aragorn szerelmére, Gimli, a törp és Legolas, a tünde barátságára, Théoden király jellemére.

Mi a véleményed a filmfeldolgozásokról?

- Ami a Gyűrűk Ura-filmeket illeti, nekem nagyon tetszettek. Mondom ezt úgy, hogy az esetek többségében jobban kedvelem a könyveket, mint a filmeket. Peter Jackson rendező jó választás volt, örülök, hogy nem valami hollywoodi akárki kapta ezt a feladatot. Remek volt a stáblista, a színészek, a karakterek és a látvány, a helyszínek, a zene, az effektek, mind ez így együtt hatalmas élményt adott. Persze nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy kimaradtak olyan részek, amelyeknek szerintem benne kellett volna lenniük, pár részt feleslegesen megváltoztattak, de ez szubjektív.

Tudomásul kell venni, hogy a film és a könyv: az bizony két teljesen különböző műfaj.

Ellenben a Hobbit-filmekkel kapcsolatban már több kifogásom is akad. Annak csak örülhetünk, hogy a Gyűrűk Ura háromrészes lett, hiszen egy ekkora művet nem lehetett volna egy sima kétórás moziba belesűríteni. A Hobbitot viszont érzésem szerint feleslegesen elhúzták – nyilván anyagi okokból, tudvalevő volt, hogy kasszasiker lesz –, sok volt ez a három rész. Nagyon látványos volt, érdekes és izgalmas, persze, de egy kicsit túlzásnak éreztem. Ez persze nem tart vissza attól, hogy évente egyszer megnézzem.

Itt egyébként ismét megemlíteném az MTT-t, amelynek több tagja aktívan részt vett mint szakértő a filmek magyar szinkronjának (fordításának) elkészítésében.

Vannak-e olyan, Tolkien műveihez köthető relikviáid, amelyekre büszke vagy?

- Vannak, bár e szempontból nem vagyok egy kimondott gyűjtő. Elsősorban a könyvgyűjteményem az, amire büszke vagyok. Vannak pólók, egy nagyon szép térkép, egy tünde hajót ábrázoló táska, egy szürke tünde köpeny, amit még édesanyám varrt egy táborra, illetve egy Lórieni levélcsat, amelyet az MTT-s barátaimtól kaptam (olyan, amilyet a hobbitok kaptak Galadrieltől), illetve az Andúril kardot mintázó levélbontó, Sindarin nyelvű, kézzel írott oklevél és egy tünde zászló, amit szintén a barátaimnak köszönhetek. És persze vannak különféle ékszerek, amelyeket az ügyes kezű kézműves lányok alkottak, de azok természetesen a feleségemé. Egyik íjamat tünde írással díszítettem. No meg a saját könyveim.

Rengeteg idézet található az interneten is Tolkien regényeiből. Ha egyet kellene választanod, melyik lenne az?

- Valóban nagyon sok idézet van, egyet nem tudok választani. Legyen inkább kettő, mindegyik a filmből. Az egyik meglehetősen ismert, amit Gandalf mondott Móriában Frodónak: „Nekünk arról kell döntenünk, mihez kezdjünk az idővel, amely megadatik.”

És egy másik, amit Théoden király mondott a fia, Théodret temetésekor: „Gondoljrámvirág. Egész évben őseim sírhalmain virítanak. Mostantól fiam sírját borítják. Miért épp nekem kell megérnem e gonosz napokat? A fiú odavész, az öreg tengeti napjait. Miért kell megérnem, hogy lássam házam végnapjait? Szülőnek nem való gyermekét temetni.”

És itt, a beszélgetés végén mivel búcsúznál az olvasóktól?

- Anar caluva tielyanna – ami quenya nyelven annyit tesz: A nap süt majd utatokra!

Rácsai Róbert a Dózsa György Általános Iskolában és egy veszprémi nyelviskolában tanít angolnyelv-tanárként – utóbbiban általános, katonai szakmai nyelvet (két tankönyv szerzője a témában), és nyelvvizsga-felkészítéssel foglalkozik (B1, B2 és C1). Hobbijai kötődnek a nyelvekhez: verseskötete jelent meg, drámákat, verseket fordít elsősorban ír költőktől, íróktól (Wilde, Yeats, Plunkett, Pearse), Tolkien mesterséges tünde nyelveiről tart előadásokat (a témában egy szótárt és egy nyelvkönyvet is írt), valamint megjelenés előtt áll egy ír irodalmi és történelmi témájú regénye. 2015 áprilisában ő lett a hónap tanára Veszprém megyében.