Változnak az érettségik: kreativitás, problémamegoldás, projektmunkák

Az általános vizsgakövetelmények – a vizsgák célja, formája, időtartama, számonkérési formái – továbbra is az érettségi vizsgaszabályzatról szóló kormányrendeletben jelennek meg. A részletes vizsgakövetelmények tavasszal, további egyeztetések után tárcadokumentumként lesznek elérhetők a szakminisztérium honlapján – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatásából. A tárca közlése szerint a módosított szabályok felmenő rendszerben lépnek életbe, a 2023-2024-es tanév őszi vizsgaidőszakáig az eddigi követelmények szerint zajlanak majd az érettségik, a módosításnak tehát semmilyen hatása nem lesz az idei vizsgákra.

A kormány módosított egyes köznevelési tárgyú jogszabályokat. Az érettségi vizsgakövetelmények felülvizsgálatával folytatódik a köznevelésben a tartalomszabályozás felülvizsgálata és megújítása. A leglényegesebb, széles körben egyeztetett változás, hogy a 2020-ban közzétett új kerettantervek módszertani megközelítéséhez illeszkedve több vizsgatárgynál előtérbe kerülnek a kreativitást és az önálló problémamegoldást igénylő értékelési formák, például a projektmunka alkalmazása. Az egyes vizsgatárgyak struktúrája ennek megfelelően módosul.

Asztalos István, a veszprémi Lovassy László Gimnázium magyar szakos tanára elmondta, hogy az említett célokkal egyet lehet érteni. Megemlítette, hogy fontos a mérték, ugyanis például a magyar tantárgyakból a tananyag nem lehet túlméretezett. Számít arra, hogy a gyakorlatban, mondhatni a frontvonalban dolgozó pedagógusokkal folytatnak egyeztetéseket a változásokról, őket ebben partnereknek tekinthetik a döntéshozók.

Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét is kérdeztük a témában és elmondta: a követelményekről szakmai egyeztetés folyik és amikor erről a pedagógusok továbbították véleményüket, akkor újabb egyeztetés lesz. Megerősítette, hogy a NAT nyomán az érettségiket is át kellett gondolni. Eszerint tanulnak már a 9. évfolyamot elkezdők és amikor végeznek, ők már a megújítások szerint vizsgáznak majd. Több változás technikai jellegű elmondása szerint. A gyakorlathoz közelibb helyzetet teremt például a természettudományos tantárgyaknál. Ez előnyös lehet azoknak a diákoknak véleménye alapján, akiknek a kísérletek elvégzése nehezebb. Ugyanis előzetes projektmunkát készíthetnek el, olyan témában, ami a tantárggyal és a hétköznapi élettel is összefügg, majd annak eredményét kell várhatóan majd előre leadniuk, aztán a vizsgán bemutatniuk és a kérdésekre válaszolniuk. Ez a felkészülés, a tanulás során önállóbb munkavégzésre ösztönöz.

Arról is beszélt Horváth Péter, hogy az idegen nyelveknél az érettségin eddig az írásbeli és a szóbeli számonkérést az összértékelésnél négy-egy arányban vették figyelembe. Holott alapvetően az számít, tudnak e az adott nyelven kommunikálni a fiatalok. Ezért a jegyadásnál valószínűleg – hasonlóan a magyar és a történelem tárgyaknál jelenleg is alkalmazott módszerhez – az írásbelire száz, a szóbelire ötven pontot lehet majd kapni. Így az arány kettő-egyre módosul. A magyar nyelv és irodalom tantárgyaknál pedig arra lehet számítani az elnök információi alapján, hogy az írásbelibe bekerül az irodalomtörténet, tudásukat e téren egy feladatlap révén bizonyíthatják majd a diákok. Horváth Péter reméli, hogy nem évszámok és nevek felsorolását kérik majd tőlük, hanem művészek, korszakok elhelyezését az irodalomtörténetben. Hozzátette: az informatikában várhatóan a programozási tudásról is számot kell majd adni, a művészeti tárgyaknál helyszíni alkotást is elvárhatnak. Fontos a gyakorlatiasság, de persze a tananyagok tartalma is – jegyezte meg. A magyar oktatási rendszer nem mehet el abba az irányba, hogy kizárólag kompetenciát fejlesszen, nyilvánvalóan tudásanyagnak is kell lennie. Hangsúlyozta: izgalmasabbá és érdekesebbé válhatnak a diákok tanulmányai, a felkészülésük.