Írói nevét születési anyakönyvezési helye, Gárdony után választotta

Az 1848-as forradalmat követően gróf Nádasdy Lipót lett a birtok új tulajdonosa. Agárdpusztán katolikus iskolát szervezett és átépíttette a kápolnát. Itt született 1863. augusztus 3-án Gárdonyi Géza író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus. Ziegler Géza néven anyakönyvezték. Első ízben tizenhét évesen, az egri Füllentőben megjelent humoreszkjét írta alá Gárdonyi Z. Géza néven. Írói nevét születési anyakönyvezési helyszíne, Gárdony után választotta.

A család kalandos életet élt, sokszor költöztek. A kis Géza születése után mindössze nyolc hónapos koráig élt Agárdpusztán a család, ahol az apja ott uradalmi gépészként dolgozott. A családot az apa irányította. Bécsben folytatott gépészmérnöki tanulmányokat. Több találmány fűződött a nevéhez, huszonöt éves korában már kétszáz ember dolgozott a keze alatt a bécsi Ziegler-gyárban, ahol először gyártottak acél ekevasat és acélfésűt. Aradon Kossuth fegyvergyárosa volt, jó barátság fűzte Petőfihez. Nemzeti hősként tartja számon az utókor. A szabadságharc leverését követően elfogták, haditörvényszék elé került, az 1850-es években térhetett haza Magyarországra. Vidéki uradalmaknál dolgozott, hazatérte után, haláláig mintegy tizenhatszor költözött a család keresztül-kasul az országban, remek lehetőséget kínálva így a későbbi írónak, hogy ihletet merítsen a vidéki életből.

Függetlenül attól, hogy az író kevés időt töltött szülőhelyén, emlékét szeretettel őrzik, a szülőházában berendezett múzeum az egri emlékmúzeum mellett az ország jelentős Gárdonyi-gyűjteménye. Az épület hosszú gerincű, meszelt téglafalú, egykor nádfedelű, ma cseréptetős cselédház. A Nádasdyak eredetileg tanítóháznak szánták, ezért is épült vályog helyett téglából, de az író születésekor az uradalmi cselédség „arisztokráciája”, a mesteremberek és családjuk lakta az épületet. Az emlékházban az író életének dokumentumaival, fényképeivel és emléktárgyaival ismerkedhetnek meg a látogatók, a falakon elhelyezett leírások bemutatják életét, munkásságát. Látható a Füllentő élclap egy példánya is, melyben gúnyos hangvételű humoreszket írt magyartanáráról, aki ezért megbuktatta, bár később, neves írókorában megkövette egykori tanítványát.

Az irodalomtörténeti érdekességű tárlat mellett korabeli bútorokkal, tárgyakkal berendezett paraszti konyhát is kialakítottak. A ház előtt áll szobra, mely Kligl Sándor alkotása. Veszprém megyéhez is kötődik, rövid ideig Devecser elemi iskolájában volt segédtanító, bár tanári ambíciók nem fűtötték. Kalandos élete után 1897-ben az egri várra néző Hóhér-dombon vásárolt egy tornácos parasztházat, édesanyjával és két idősebb fiával költözött be. Könyvekkel, rövid szárú csibukokkal, hosszú szárú tajtékpipákkal zsúfolt, ablaktáblás és bőrrel párnázott ajtajú dolgozószobájába nem szűrődött be a külvilág látványa és zaja, a napfény csak a tetőbe vágott ablakokon keresztül talált utat. Kortársai gyakran „egri remetének” nevezték.