Fergeteges koncert zárta le az Auer-fesztivált

Ez volt a legnagyobb izgalommal várt koncert és a pénteki Barokksolistene, de az végül nem valósulhatott meg, a koncert elmaradt a külföldről való beutazás vírushelyzettel összefüggő szigorításai miatt. Nyolc zenész hat országból idén ezt nem tudták megoldani, de jövőre jön a zenekar. Kováts Péter, a fesztivál művészeti vezetője jelentette be a vasárnapi műsor elején. Elmondta, a zenészek és a hallgatók mennyire várták már az újbóli találkozást, az élményt, amit csak egy élő hangverseny adhat. Mesélt kicsit arról, mit várhatunk a „Mozart nyaral” koncerttől.

Gilles Apap – akit Yehudi Menuhin a „21. század hegedűseként” jellemzett – univerzális zenész, akinek nincsenek nyelvi akadályai a zenében. Hegedűjével és zenéjével szót ért a legkülönbözőbb műfajok képviselőivel, a klasszikus repertoárt játszva észreveszi a stílusok, műfajok és különböző korok közti áthallásokat, és ezekre hol improvizációval, hol konkrét népzenei vagy más idézetekkel reagál.

Gilles Apap francia származású hegedűművész 1963-ban az algériai Bougie-ban, francia szülők gyermekeként látta meg a napvilágot, gyermekkorát azonban már a franciaországi Nizzában töltötte. Első elismerését 1985-ben aratta, amikor megszerezte a Yehudi Menuhin-verseny kortárs zenei kategóriájának első díját. Első lemezét 1994-ben adta ki. Apap azóta járja a világot, koncertjein túl mindig olyan helyeket keres fel, ahol autentikus népzenét sajátíthat el, megfordult Mexikóban, Indiában, Bulgáriában és sok egyéb helyen.

Időközben a Santa Barbara-i Szimfonikusok koncertmestere lett, s az elismert ír hegedűvirtuóz, Kevin Burke állandó játékpartnere. Elindult koncertkarrierje, saját kiadót alapított, lemezeket jelentetett meg, miközben folyamatosan játssza és rögzíti a zsidó, a cigány, a balkáni, az indiai és más zenei hagyományok részét képező darabokat is.

Egy zenei világutazáson veszünk részt, közölte Kováts Péter, mialatt egyszer csak lazán besétált a színpadra Gilles Apap, aki Bach-improvizáció­val, magyarul köszöntötte a hallgatókat, jó estét kívánva. Ahogyan az elhangzott, valóban nem lehetett tudni, mikor kezdődik pontosan az előre meghirdetett klasszikus repertoárdarab, Mozart A-dúr hegedűversenye, melyben a második tétel helyett az E-dúr adagio szólalt meg, Apap kadenciájával, virtuóz átvezetéssel, speciális záradékkal. A mű 1776-ban keletkezett, Antonio Brunetti, Salzburg akkori vezető hegedűsének kérésére. A darab az A-dúr hegedűverseny alternatív lassú tétele kíván lenni – Brunetti túl hosszúnak találta az eredetit, ezért készíttetett Mozarttal egy rövidebbet. Gilles Apap játékosságát, egyedül­álló zenei megközelítési módját már ekkor megcsodálhatta a közönség. Zenélés közben fel-alá járkált a színpadon, hol a zenészek, hol az operatőr mellett bukkant fel, vezényelt, fütyült, megénekeltette a közönséget.

A műsor második felében azonban még inkább kitűnt játékossága, lelkesedése, a zenészkollégák és a közönség iránti szeretete. Egy igazi mókamester, aki kiváló zenész, és nagyszerűen érti, érzi a hangszerét. Örömzenélés: sugárzott róla a derű, a jókedv, a vidámság. Ugyanilyen élvezet volt a közönség számára is: boldogság, fergeteges hangulat, kacagás a nézőtéren.

Gilles Apap improvizált, Kreisler Preludium és Allegro ihletett, finom előadása, ír és bolgár dal, ír polka, tavaszi keringő, Enescu Impressions d’enfance című műve, Java Manouche francia swing. Keveredtek a stílusok, zenék, azonban a hangulat, a hőfok nem hagyott alább; az előadó intésére a hálás közönség ütemesen tapsolt, válaszolt a kérdésekre, dúdolt, ha Apap úgy kívánta. Zajos, hosszas ünneplés, a koncert kiváló befejezése volt az Auer-fesztiválnak.