Petőfi előtt tisztelegve - Kihirdették a meghívásos drámapályázat eredményét

 Az eredményt a színházi világnapon jelentették be a Hangvillában. A Pannon Várszínház meghívásos drámapályázatot hirdetett 2021-ben Petőfi Sándor Karaffa-drámatöredékének befejezésére abból az alkalomból, hogy 2023-ban Veszprém Európa kulturális fővárosa lesz, és ugyanebben az esztendőben ünneplik Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóját. A meghívott alkotók közül a Darvasi László, Darvasi Áron szerzőpáros, Dézsi Fruzsina, Fabacsovics Lili, Háy János, a Kovács Dominik és Kovács Viktor által alkotott szerzőpáros, Márton László, O. Horváth Sári, Szálinger Balázs, Terék Anna és Zalán Tibor írt drámát. A szerzőknek 2021 februárjától egy év állt rendelkezésükre a mű megírására. A Petőfi-töredék mindössze 15 gépelt oldalnyi szövegét a pályázók szabadon kezelhették, sem műfaji, sem terjedelmi kötöttséget nem írtak elő a szervezők. A pályaműveket négytagú zsűri – Dobák Lívia dramaturg, Géczi János költő, Nánay István színikritikus, Vándorfi László rendező – bírálta el. A grémium három szerzőt díjazott: Szálinger Balázs és Márton László 1,2-1,2 millió forint, Fabacsovics Lili 600 ezer forint pénzdíjban részesült. A projektet a Veszprém–Balaton 2023 – Európa kulturális fővárosa program támogatta.

Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója bejelentette, valamennyi művet bemutatják. Szálinger Balázs drámájának nagyszínházi bemutatóját 2023. február 18-án tartják, másnap Háy János Én vagyok én című művének stúdiószínházi bemutatóját láthatja a közönség. A 2023-as Tavaszi Fesztiválon mind a nyolc további pályaművet bemutatják felolvasószínházi vagy egyéb formában. Vándorfi László elmondta, a beérkezett pályaművek között számos műfaj megjelent a történelmi színjátékon és vásári komédián át a történelmi drámáig és komikus színműig. Szálinger Balázs Karaffa című műve történelmi vígjáték. 
Ovádi Péter országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP) elmondta, az EKF-programban az infrastrukturális beruházások mellett olyan kulturális projektek indulnak el, amelyek nemcsak az évadig hátralévő időszakban és 2023-ban, hanem utána is gazdagítják a város és a térség kultúráját. 
Hegedűs Barbara alpolgármester (Fidesz–KDNP) arról beszélt, az EKF-évad során jövőre Veszprém és térsége a város és a régió mellett Magyarország kultúrájának sokszínűségét is bemutatja a kontinensnek. Az alpolgármester emlékeztetett, Petőfi Sándor 1848. március 5-én és 6-án járt Veszprémben, egyúttal örömét fejezte ki, hogy a drámapályázatnak köszönhetően a költő és a város között egy új kapcsolódási pont jött létre. 
Varga Richárd, az EKF kulturális projektmenedzsere azt emelte ki, hogy a drámapályázat hozzájárul ahhoz, hogy a közvélemény Petőfi-képét új elemekkel gazdagítsa. Dobák Lívia elmondta, Petőfi töredéke 1687-ben játszódik, és az eperjesi hiénáról szól. Amikor I. Lipót vésztörvényszéket állított fel Eperjesen, amely Caraffa Antal itáliai zsoldosvezér vezetésével koholt vádak alapján fogott perbe nemeseket, sokakat kínoztak meg és végeztek ki. A dramaturg arról is beszélt, a pályázat változtathat azon a tendencián, hogy a vidéki kőszínházak többsége nem tűzi műsorára kortárs magyar szerző drámáját. Nánay István kiemelte, az értékeléskor az irodalmi megformáltságot és a színpadra alkalmazhatóságot vették leginkább figyelembe. 
Géczi János arról beszélt, mind a tíz pályamű a Petőfi-hagyomány vidéki ihletésű továbbírása. A művek közül több a hagyományosabb stílust követte, más szerzők egyéni stílusjegyeikre helyezték a hangsúlyt, míg a pályaművek harmadik csoportjában a groteszk ábrázolás jelent meg. 
Vándorfi László azt is elmondta, szeretnének lehetőséget adni a magyar nyelven játszó színházaknak, hogy hozzáférhessenek az egyes darabokhoz. A még szerkesztetlen pályaműveket a Pannon Várszínházon keresztül igényelhetik a szerzőktől. Ezzel esély van arra, hogy a 2022–2023-as vagy a 2023–24-es szezonban, Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából, színpadra állíthassák valamelyik darabot. A zsűri úgy döntött, hogy mind a tíz pályamű megjelenik egy kötetben Géczi János szerkesztésében, a Kalligram Kiadó gondozásában. MAR 
 

Varga Richárd, Ovádi Péter, Hegedűs Barbara, Géczi János, Nánay István, Dobák Lívia, Vándorfi László és Gecs Mónika a pályázat eredményhirdetésén a Hangvillában 
Fotó: Nagy Lajos

A beérkezett pályaművek jellemzője a műfaji sokszínűség