Mindenki nyugodjon le!

2022.04.09. 11:00

Másnap és aztán harmadnap, faragd le, engedd el, hagyd hátra

Valamint Vlagyimir Vlagyimirovics belelépett a gereblyébe.

Hegyi Zoltán

Porga Gyula, Fenyvesi Ottó és Németh István Péter

Fotó: Hegyi Zoltán/Napló

Április 4.

Szóljon az ének, felszabadulva zengje a nép. Ilyeneket kellett énekelni a rendszerváltás előtt, ezen a napon. Szürreális világ volt, annyi szent, azt hittük, sose lesz vége. Aztán vége lett, szerencsére. Egyszer minden elmúlik. Szürreális világ ez a mostani is, csak másként. Világjárvány, háború a szomszédban. Nézem a fényképeket a szétlőtt településekről és az elnéptelenedett sanghaji utcákról. Ott azért nem ketten laknak, és sehol senki, még a kutyákat sem lehet levinni. Ha ott gáz van, ideér megint, a ki tudja már hányadik hullámban, menetrend szerint. Idehaza meg éppen a négyévente felbukkanó poszt szavazási szindróma tombol, a tünetek között ismét felütötte a fejét a csomagolási láz. Nehéz küzdelem lesz, de le kellene már végre nyugodni. Mert nemcsak hogy ezentúl (is) itt fogunk élni, de még együtt is a tetejébe. El kellene sajátítani a nyugalom megragadásának művészetét. 

Április 5.

Shunmyo Masuno egy 450 éves zen buddhista templom vezető papja, zenkerttervező, egy japán művészeti főiskolán professzorként környezettervezést tanít. Nyugati egyetemekre járt és keleti fejjel gondolkodik. A kötet, melyet most olvasok tőle, a Nyugalom címet viseli, és 48 leckét tartalmaz a kiegyensúlyozott élet elsajátításához. Ezek rendkívül egyszerűnek tűnnek, de ugyanakkor komoly kihívások elé állítanak. A szerző azt mondja, a bajok forrása legtöbbször valamiféle szorongás, félelem, aggodalom, kétség, képzelgés. Ezek féken tartására többek között a következőket javasolja: faragd le, engedd el, hagyd hátra. Valamint ne csapd be magad, koncentrálj a „most”-ra, ne cipeld a terheid, ne húzzanak le súlyok, szabadulj meg a felesleges tárgyaktól, csak légy, aki vagy, légy nagyvonalú, ismerd fel a korlátaidat. Ez az első rész tartalma. 

A nyugati ember szorong (mondom ezt már én), a számtalan napi nyűgén túl legfőképpen az időtől. Az elmúlástól, az öregedéstől, a haláltól, és nem igazán hisz sem a feltámadásban, sem a körforgásban. Szorong a múlttól, a jelentől és a jövőtől egyaránt, mikor melyiktől jobban. A buddhisták azt mondják, nincs értelme a múlton merengeni, ahogyan a megszületés előtt álló jövőn sem kellene gondolkodnunk, míg el nem érkezik. Ez némiképp emlékeztet arra, amit Robin Williams javasolt tanítványainak a Holt költők társaságában, tehát élj a mának, de nem egészen pontosan ugyanaz. 

Egy zen mondás szerint: „Légy jelen a lélegzetben.” Shunmyo Masuno szerint ez azt jelenti, hogy élj a pillanatban, éld meg a lehető legtudatosabban, amikor beszívod a levegőt. Ezt próbálom éppen (igen, tudom, mit mondott Yoda mester Luke Skywalkernek a mocsárban: „Ne próbáld, tedd!”), és még az is bevillan, hogy nem is olyan régen, a huszadik század elején írók és fordítók lélegzet helyett lélekzetet írtak, nem véletlenül. Az adott pillanat grabancon ragadásában először az idei első kifejlett, színpompás pillangó megpillantása segít, majd a virágzó liliomfák szirmai. Aztán persze elkalandoznak a gondolataim, így azonnal felismerem a korlátaimat, az is valami. Van még mit tanulnod, öregem, motyogom magam elé. 

Április 6.

Nyugalom. Az elme kitakarítása. Kiszállni abból az irgalmat nem ismerő, fröcsögő őrjöngésből, ami árad a legnagyobb „közösségi” portálról. Tényleg ki kellene szállni, mert ha ez közösség, a magányt illik választani inkább. Addig is sokat segíthet a kultúra. Egy kulturális főváros. Veszprémbe utaztunk Fenyvesi Ottó kiállításának megnyitójára. A méltatók emlékei és gondolatai úgy állnak össze, mint egy puzzle. Tökéletesen. Valószínűleg életem leghosszabb megnyitója, de egy cseppet sem bánom. Kisöpör belőlem minden hordalékot a friss szél. Számomra kedves, rokonszenves emberek történeteit hallgatom. Aztán a képek, persze.

Vlagyimir Vlagyimirovics belelépett a gereblyébe. Ez a tárlat címe. Kollázsok, töredékek, fragmentumok, képversek. A Vajdaságtól a Covidig. Fenyvesi Ottó világa ezúttal is magával ragad. Vérbeli összművész, pompás asszociációkkal. A művekben a szavak és a képek új értelmet, új jelentést kapnak. Kordokumentumok és kortalanok. Értelem és humor. Hiánycikkek, amik itt és most mégis kaphatók. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában