A monostor épületegyüttesének középkori falai látszanak a bakonybéli ásatáson

A Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori állapotáról keveset tudunk, ez indokolta a kutatói célú, szondázó jellegű ásatást, amit április elején kezdtek el. Annak a tervezett feltárássorozatnak a része, amely a korai egyházi intézményekkel, a középkori kiemelt emlékekkel foglalkozik. Tavaly a tihanyi altemplomban dolgoztak a régészek, most a Szent Mauríciusz Monostornál alakítottak ki kutatóárkokat, szelvényeket, tudtuk meg Nagy Szabolcs Balázs ásatásvezetőtől. Beszámolt arról, hogy középkori falmaradványok kerültek elő különböző korszakokból. Látszik, hogy azokat többször elbontották, átalakították, egymást követő építkezések során. Még korai lenne következtetéseket levonni, de izgalmassá teszi a munkát, hogy úgy tűnik, a jelenleginél nagyobb területen helyezkedett el egykor a monostor épületegyüttese, egyértelmű, hogy nemcsak a jelenlegi épületek alatt húzódtak hajdani falai. 

Azt még nem tudják a szakemberek, hogy a mostani külső részen, az udvar felülete alatt részben már látszó falak milyen helyiségeket határoltak, azaz mire használták azokat. Egy lehetséges értelmezése a nyomoknak, hogy gazdasági melléképületek voltak, de lehet, hogy ennél jelentősebb céllal húzták fel azokat. Zömük tisztán habarcsba rakott kövekből áll, nincs bennük tégla, csak egy nagyobb támpillérben figyelhető meg a két alapanyag vegyes alkalmazása. Utóbbiba beépítettek elbontott maradványokat, kőfaragványok darabjait, padló- és falazótéglákat is. 

Avar kori leleteket ugyancsak rejtett a föld, ami nem meglepő, mert évtizedekkel korábban Bakonybél területén előkerült már kengyel, lándzsacsúcs és edénytöredékek is ebből az időszakból. A monostor udvara alatt csak szórványosan helyezkedett el kevés cserépdarab, ezért azt nem feltételezhetik a szakemberek, hogy itt temetkezési helyszín terült el vagy ház állhatott. A legjellegzetesebb lelet egy szíjveret. A korabeli viseletet övvel fogták össze, azt díszítette a szépen megmunkált, laposindás díszítésű szíjvég, amire most ráleltek. Többek közt azt is megmutatta Gönczi Vivien régész, miközben a sétát vezette, amire turisták, helyiek jelentkezhettek, hogy az ásatást, eddigi eredményeit megnézhessék. Beletekinthettek a kutatószelvényekbe, a két méter mély árkokba, amelyekben látszanak a nyolcvan és százharminc centiméter vastag falak, a jóval később kialakított közművezetékek alatt. Hasonló lehetőségre az elkövetkező hetekben is várják az érdeklődőket.